Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a Magyar Cetelem Bank Zrt. miként tesz eleget a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációjában a teljes hiteldíjmutató (thm) feltüntetési kötelezettségének. A jegybank eljárása során a 2014. április 30. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszak banki reklámjait tekintette át.
A vizsgálat megállapította, hogy a Cetelem Bank az általa - részben nagyobb kereskedelmi áruházak közvetítése útján - értékesített áruhitel, személyi kölcsön és hitelkártya termékeket oly módon népszerűsítette, hogy a kommunikáció (reklámozás) során - a jogszabályi előírásokkal ellentétben - a thm értékét nem vagy nem feltűnően jelenítette meg. Az ügyfélfogadási helyiségekben, a nyomtatott és elektronikus sajtóban, a televízióban, valamint az áruhiteleket függő ügynökként közvetítő áruházakban megjelenő 4 hirdetéstípusnál egyáltalán nem szerepelt a thm értéke. A további 68 vizsgált reklámtípusnál pedig a mutatót a fő hirdetési szövegtől elkülönülő apró betűs részben, illetve minden más információhoz (különösen a kedvezményekhez) képest kisebb vagy azonos betűmérettel, és kevésbé feltűnő ábrázolásmóddal szerepeltették.
Az MNB a feltárt jogsértés miatt összesen 4,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Cetelem Bankra, s kötelezte az intézményt a vonatkozó előírások jövőbeni betartására. A bírság összegének megállapítása során a jegybank figyelembe vette, hogy a jogsértő gyakorlat a fogyasztók széles körét érintette.
A felügyeleti intézkedéssel összefüggésben megemlítendő, hogy az MNB két évvel korábban 10 millió forint összegű bírságot szabott ki a Cetelem Bankkal szemben a thm értékének feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Jelen vizsgálat során az MNB az intézmény javára értékelte, hogy a hivatkozott vizsgálatot követően a bank fogyasztási hiteltermékeket érintő kereskedelmi kommunikációja számos tekintetben pozitív irányba változott.
Az áruhiteleket közvetítő kereskedelmi áruházakkal szemben az MNB nem folytat le eljárást, ugyanis azok a bank nevében és javára, függő ügynökként járnak el. Ilyen esetekben a jogsértő tevékenységért minden esetben a bank, mint megbízó felel.