A biztosítási alkuszok egységére szólított fel Sebestyén László, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke, a XVIII. Biztosításszakmai Konferencián amelyen a részvevők megemlékeztek a szakmai szervezet megalapításának 30. évfordulójáról is. Jelenleg a MABIASZ is képviseli az alkuszokat, de a folyosón elhangzott, hogy egy harmadik szervezet alapítása is felmerült a NER háza tájáról. Mindenesetre Sebestyén László mellett Kovács Zsolt, GFM miniszteri biztos is egységes érdekképviseletre szólított fel, mivel a kormány csak egyféle véleményt tud akceptálni.

Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója arra hívta fel a biztosítás közvetítők figyelmét, hogy az ügyfeleknek a nekik megfelelő termékeket kínálják és az értékesítés során nem kerülhet előtérbe a biztosítás közvetítő érdeke. Bejelentette azt is, hogy már majdnem kész a FBAMSZ és az MNB közötti együttműködési megállapodás.

Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője a mezőgazdasági biztosítások során kitért arra, hogy a hazai 4 millió hektár termőföldből mindössze 683 ezer hektár biztosított, mintegy 9 600 szerződéssel. A múlt évben a mezőgazdasági biztosításokból 22 milliárd forint díjbevétele származott a biztosítóknak, míg a kárkifizetés 10,9 milliárdot tett ki. (Erdős Mihály, a MABISZ elnöke később erre reagálva elmondta, hogy az idei aszály miatt a kárkifizetés 40 milliárd forint lesz, amely 180 százalékos kárhányadnak felel meg, pedig a mezőgazdasági biztosításoknak csak a felében szerepel az aszálykár is.)

Az MNB osztályvezetője kitért az életbiztosítások átkötésére is, amikor az alkusz felmondatja az ügyféllel a korábbi szerződést, és a jövőbeli magasabb hozam reményében újat köttet vele. Miután a kötvény visszavásárlása miatt kár éri az ügyfelet, így az MNB különösen vizsgálja az ilyen szerződéseket.

Az MNB osztályvezetője előadásában elmondta még, hogy a biztosításközvetítő cégek száma 2020-ban 410 volt, de a számuk tavaly 398-ra csökkent. A jutalék bevétel viszont 93,7 milliárdról 103,7 milliárdra nőtt. Ebből a nem életbiztosításokból (az előbbi két évben) 71,5 milliárdra, illetve 76,4 milliárdra tettek szert az alkuszok. Az életbiztosításoknál a jutalék bevétel 22,2 milliárdról 27,2 milliárdra emelkedett. A nem életbiztosításoknál a szerződések mintegy kétharmadát adják a kgfb és casco biztosítások.

Kovács Zsolt GFM miniszteri biztos előadásában kiemelte, hogy az utóbbi 4 évben az alkusz cégek közül 68 olvadt össze és ez 17 százalékos arányt jelent. Gond az alkuszok elöregedése, a gazdaságos méret és az is, hogy hány alkuszt képes eltartani a piac. Beszélt arról is, hogy az újabb válság miatt az ügyfelek nagy része borítékolhatóan bajban lesz.

Erdős Mihály, a MABISZ elnöke (amúgy a Generali elnök-vezérigazgatója) visszatekintve az elmúlt 30 évre kiemelte, hogy a biztosítási piac 23-szorosára növekedett. Induláskor, 1992-ben 23 százalék volt az infláció, a biztosítási szektor mégis növekedni tudott. Ez tehát nem új helyzet a szakmának. Beszélt az inflációval összefüggő alul biztosításról is. Többe kerül az épületek újjáépítése és a gépjárművek javítása is. Bár nehéz, de szükséges elfogadtatni az ügyfelekkel az értékálló biztosítást - tette hozzá. Végül a 60 milliárdos különadót vette sorra, amely túl magas ahhoz képest, hogy az ágazat adózott profitja 80 milliárd forint.