Az utóbbi időszak két legfontosabb témája az azonnali fizetés és az uniós PSD2-szabály szeptemberre tervezett bevezetése volt - állapította meg Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Fizetési rendszer jelentés 2019 kiadványt bemutatva. Ehhez szorosan kapcsolódtak a pénzforgalmi árazási kérdések is.

Kevés az átutalás

Kapcsolódó

Az utóbbi hat évben megduplázódott az elektronikus tranzakciók száma, a legnagyobb mértékben ezen belül a kártyás vásárolásoké nőtt. Magyarországon jelenleg mintegy 10 millió bankkártya van, amelyekkel havonta átlagosan 7 vásárlási tranzakciót bonyolítanak le. Az átutalások száma a lakosságnál nagyon alacsony, nem éri el átlagosan a havi egy tranzakciót.

A készpénzhasználatot is vizsgálta az MNB. A pénztárgépeknél 2015-ben még a készpénzes fizetések aránya 90 százalékos volt, ez 2017-re 85 százalék alá csökkent. A fizetési kártyás hálózat növekedése meghatározó a kártyahasználatnál. Jelenleg csaknem 145 ezer pos-terminál van az országban, az érintőkártyás terminálok aránya ezen belül 86 százalék. Ez Európában is kiemelkedően jó arány.

Bartha Lajos
Kép: Napi.hu, Horváth Balázs

Jönnek a trónkövetelők

Mára innovatív cégek jelentek meg a pénzügyi tranzakciós piacon. A magyarországi bankok jellemzően mobiltárca-megoldásokkal rukkoltak ki, de megjelent több más szolgáltató, például az Apple Pay. A pénzforgalom hatékonysága fokozódott, lassan zárkózik fel Magyarország az EU-hoz. A kártyás vásárlásoknál már jól áll az ország, de a közüzemi számláknál lassú a fejlődés.

A kártyás visszaélések száma nő, ahogy a kártyahasználat fokozódik, de összességében véve a visszaélések aránya a forgalomhoz képest elenyésző. A magyarországi bankkártyák chipesek, ezért nemzetközi szinten biztonságosnak számítanak. A károk nagyjából 8-9 százalékát tudják az ügyfelekre terhelni a bankok - ez alapvetően akkor lehetséges, ha az ügyfél bizonyíthatóan gondatlanul járt el a kártyahasználat során. Az MNB egyre szigorúbban vizsgálja a pénzforgalmi szolgáltatókat, tízmillió forintos nagyságrendben szab ki bírságokat, ha hiányosságokat tapasztal - mondta Bartha.

Nem teljesül minden négy óra alatt

Előfordulnak hibák az elektronikus fizetési rendszerekben: tavaly 30 hitelintézet jelentett 506 incidenst, a leggyakrabban az internetbankkal, a mobilbankkal, a bankkártyás rendszerekkel és az internetes vásárlásokkal volt probléma. ezek elhárítása átlagosan 16 órát vett igénybe.

A bankok a tranzakciók többségét jelenleg egy órán belül lebonyolítják, de vannak olyan helyzetek, hogy a következő egyórás ciklusra tolódik át az ügylet. Az esetek körülbelül negyedében fordult elő, hogy négy órán belül nem sikerült átutalni a pénzt.

Az azonnali fizetés bevezetésnek korábban kitűzött határideje 2019. július 1. volt, de a rendszer nem indult el. A központi infrastruktúrát megvalósító Giro Zrt. elkészült a fejlesztéssel, az MNB számlavezetési és hitelezési moduljának fejlesztése is készen állt. A bankszektorban viszont azt látták, hogy bár a bankok jelentős része kész van, és megszerezte a Girótól az éles működéshez szükséges jogosítványt, néhány szereplő azonban nem ért oda tesztelésben, hogy ilyen jogosítványt kapjon. Az ilyen bankok száma kicsi volt, de ügyfélszámban jelentős szereplőnek számítottak - tette hozzá az igazgató. Ezért született az a döntés, hogy a központi infrastruktúrát élesítették, de a banki ügyfeleket nem engedték be végül. Így 2020. március 2-án indul a rendszer, addigra biztosan elkészül minden piaci szereplő.

Már 2019 végén is elindulhatott volna az azonnali fizetés, de az MNB úgy látta, az év végi zárások miatt jobb, ha csúsztatják még az indulást. Hétfő óta, azaz július 1-től önkéntes próbaüzemben, 2019. szeptembertől pedig kötelező éles próbaüzemben használják majd a bankok a rendszert 2020. március 2-ig.

A készpénzmennyiség csökkentése a cél

Fontos, hogy szolgáltatások épüljenek az azonnali fizetésre, hogy az ügyfelek használják, lássák, ugyanúgy működik a rendszer, mint a készpénznél. A bankok mellett más szolgáltatók is fejleszthetnek az azonnali fizetési rendszerben szolgáltatásokat. Lehetnek például qr-kódok, amelyek alapján azonnali utalást lehet indítani.

Az egyetlen gátló tényező az azonnali fizetés elterjedésében az árazás. A lakosság általában értékarányos díjakat fizet a tranzakciók után a számlacsomagok díján túl. Emellett minimumdíjak is vannak, amelyek a kis összegű utalásokat megdrágítják. Ebben változást akar az MNB. Más országokban jellemzően csomagárazást alkalmaznak, a tranzakciók szintjén már nincsenek külön költségek. Az MNB azt szeretné, ha a bankok az azonnali fizetés megjelenése után biztosítaná, hogy a tranzakciók díjmentesek legyenek - fogalmazott Bartha.

A bankok azzal érvelnek ez ellen, hogy a tranzakciós illeték megfizetése miatt nem tehetik ezt meg. A 20 ezer forint alatti utalásoknál viszont elvárható, hogy eltöröljék a díjat, mivel ezeket az ügyleteket január óta már nem terheli tranzakciós illeték. Az MNB szerint a nagyobb átutalásoknál érdeke lehet a pénzügyi szektornak, hogy eltörölje a díjat, mivel az új innovatív szolgáltatók ilyet nem számolnak fel.