Drabancz Áron – Virágh Vivien

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) gazdaságban betöltött jelentős szerepe miatt kiemelten fontos, hogy milyen ezen vállalatok hitelpiachoz való hozzáférése. A kkv-k finanszírozási sajátosságai között szerepel a nagyvállalati hitelekkel szemben megjelenő kamathátrányuk, amelyet számos tényező, többek között az információs aszimmetria, a hiteltörténeti múlt hiánya, vagy a gyengébb tőkehelyzet és a fedezetek hiánya idéz elő. Ez nehezíti a forráshoz jutást, különösen válságos, recessziós időkben, amikor rendkívül fontos lenne, hogy ez a vállalati kör ne legyen elvágva a finanszírozási forrásoktól, és megfizethető áron tudjon friss likviditáshoz jutni.

Kapcsolódó

A nemzetközi szinten összehasonlítható statisztikák nagy hiányossága, hogy az újonnan szerződött kkv-hitelek kamatlábára vonatkozóan nem érhető el információ. Azonban a kisösszegű – 1 millió euro alatti – hitelek kamatlábára igen. Mivel feltételezhetjük, hogy kisebb hiteleket elsősorban kisebb vállalatok vesznek fel, így e statisztika segítségével megvizsgálhatjuk hogyan alakulhatott a kisebb vállalkozások finanszírozási költsége az elmúlt időszakban.

A koronavírus-járvány alatt nem növekedtek a finanszírozási költségek

A tipikusan kkv-kra jellemző kisösszegű vállalati hitelek átlagos kamatlába 2020 folyamán 58 bázisponttal csökkent Magyarországon, decemberben ezeket a hiteleket átlagosan 2,37 százalékos kamatláb mellett vették fel a vállalatok.

Ez az érték és a kamatláb csökkenése nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek mondható. A régióban Lengyelországban mérséklődött leginkább (143 bázispont) a kisösszegű új vállalati hitelek átlagos kamata, három egymást követő jegybanki kamatvágás nyomán. 2020 végére a magyar értéknél csak a lengyel (1,81 százalék) volt kedvezőbb a visegrádi országok összehasonlításában. 2020 év végén a Magyarországon kívüli visegrádi országok átlaga – a lengyel mellett a cseh kamatvágás miatti csökkenés következtében – 2,34 százalékot elérve nagyjából a hazai hitelkamat szinttel egyezett meg.

A hazai támogatott hitelprogramok – melyek 2020-ban az új kkv kibocsátás megközelítőleg 90 százalékát adták – hatására bekövetkező nagyobb kamatcsökkenés mérsékelte az eurozónától vett különbséget is. Míg 2020 januárjában 1 százalékponttal haladta meg a kisösszegű vállalati hitelek kamatlába az eurozóna átlagát, addig év végére 58 bázispontra szűkült ez a különbözet (1,79 százalék).

Kép: MNB

(A cikkben a teljes ügyleti – állami kamattámogatásokkal nem csökkentett – kamatlábakkal dolgoztunk, azaz a vállalatok által ténylegesen fizetendő kamatok eltérhetnek az általunk mutatott értékektől.)

A kamatfeláraknál még kedvezőbb a kép: a kisösszegű, éven belül változó kamatozású piaci hitelek kamatfelára (azaz a vállalati hitelkamatok és a háromhavi bankközi kamatok különbözete) 2020 végén egyenesen alacsonyabb volt az eurozóna átlagánál. Régiós összevetésben Magyarországon volt 2020-ban a legnagyobb, közel 70 bázispontos kamatfelár mérséklődés a kisösszegű piaci hitelek piacán. Az így kialakult 1,88 százalékpontos kamatfelárnál egyedül Lengyelország rendelkezett alacsonyabb értékkel (1,66 százalékpont). A negyedik negyedévben megjelenő jelentős mérséklődés, valamint az eurozónában bekövetkező enyhe emelkedés eredőjeként a magyar felár közel 50 bázisponttal kedvezőbb volt 2020 végén, mint az eurozóna átlaga (2,35 százalékpont).

A finanszírozási költségek kedvező változása éles ellentétben áll az előző válságepizód során tapasztalt folyamatokkal. A 2008-as válság magyarországi begyűrűzését követően jelentősen emelkedtek a kkv-k finanszírozási költségei, még azzal együtt is, hogy közben a vállalatok jelentős köre kiszorult a hitelpiacról, és a bankok csak a legjobb vállalatoknak nyújtottak finanszírozást. A kamatfelár a 2008 eleji 2 százalékpont körüli szintről 2009 végére már 4 százalékpontra emelkedett. Ennek tükrében különösen kedvező, hogy a koronavírus-járvány alatt sikerült elkerülnünk a finanszírozási csapok elzáródását, és a kkv-k továbbra is megfelelő áron tudtak hozzáférni a hitelpiachoz.

 

 

Jelenleg nem probléma a hitelhez való hozzáférés

A finanszírozási forrásokhoz való relatíve könnyű hozzáférést a vállalatok körében végzett felmérések is megerősítik. Az Európai Bizottság 2020-ban készített kérdőíves felmérése alapján a megkérdezett hazai kkv-k alig több mint 8 százaléka gondolja úgy, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés lenne a vállalkozás legfontosabb problémája, ami kedvezőbb a 10 százalékos európai átlagnál és nagyjából megfelel a régiós átlagnak.

Ez jelentős javulás a 2011-ben mért 22 százalékhoz képest, amelyhez nagymértékben hozzájárult a Növekedési Hitelprogram (NHP) gazdasági ciklushoz igazított mindenkori kedvező feltételrendszere és keretösszege. A koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett NHP Hajrá! és egyéb állami hitel- és garanciaprogramok a járványhelyzet idején is jelentősen segítették és segítik a hazai kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését és finanszírozási kondícióit valamennyi hitelcél esetén.

A szerzők az MNB munkatársai.