Fellner Zita – Marosi Anna, MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint a felnőtt hazai népességre reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatást végzett Pénzügyi szokások a poszt-covid érában címmel.

Kapcsolódó

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a válaszadó milyen telefonos applikációkat használ, ezen belül is például kriptovaluta/deviza befektetésre, fizetésre vagy átutalásra. Az adatfelvétel módja azt eredményezi, hogy a technológiát jobban használó népesség felülreprezentált, így a kriptovaluta-használatra vonatkozó eredményeink kissé felülbecsülhetik a valós arányokat.

Digital finance: egyre nő a nyitottság a digitális pénzügyi szolgáltatások felé

A koronavírus hatására – más szegmensekhez hasonlóan – a pénzügyek területén is nőtt a digitális szolgáltatások igénybevétele. Ahogyan korábbi cikkünkben kitértünk rá, 2020 eleje óta 5 százalékponttal nőtt a banki mobilalkalmazásokat, és 3 százalékponttal a mobilfizetési alkalmazásokat használók aránya. Ennek eredményeként előbbieket a háztartások mintegy fele, utóbbiakat harmada használja jelenleg. Ez természetesen jelentős különbségeket takar életkor szerint.

Szabad szemmel is látható már a kriptovalutások aránya

Az új technológiák használata egyértelműen elterjedtebb a fiatalok körében. A kérdőívben a banki és fizetési alkalmazások mellett azt is megkérdeztük, hogy a válaszadó használ-e olyan applikációt, amely kriptovaluta befektetésre, fizetésre vagy átutalásra alkalmas.

Azt találtuk, hogy a teljes népesség 6 százaléka van ilyen módon kapcsolatban a kriptovalutákkal; ez az arány ugyanakkor a fiatalok (18-29 évesek) körében jóval magasabb, 14 százalékos.

 

Csak a gazdagok sportja?

Bár a mintánkban kevesen, összesen 60 fő használ kriptovaluta-applikációt, így az ebből származó becslések hibahatára relatíve nagy, bemutatjuk az egyértelműbb eltéréseket a teljes népességtől.

A kriptovaluta-használók szignifikánsan magasabb jövedelmű háztartásokban élnek, mint a népesség többi része: az 1 millió forint feletti háztartás-jövedelemmel rendelkezők előbbiek negyedét tették ki, miközben az utóbbiaknak mindössze 3 százalékát. Meglepő eredmény, és egyéni pénzügyi kockázatot jelez, hogy a kriptovalutázók negyede 300 ezer forint alatti jövedelmű, és 30 százalékuknak maximum 1 hónapra elegendő megtakarítása van.

A kriptovalutázók tudatosabbak, mint az átlag

A kriptovalutázók nagyobb része, 70 százaléka tartja magát az átlagnál pénzügyileg tudatosabbnak (a népesség többi részében ez 62 százalék). A felmérésben több kérdéssel jártuk körbe a pénzügyi tudatosság és tudás komponenseit – ezekből most csak azokat mutatjuk be, amelyekben jelentős különbség mutatkozott a két csoport között.

A kriptovalutázók:

  •  sokkal nagyobb arányban vezetnek családi költségvetést;
  • jellemzőbb rájuk, hogy hosszú távú pénzügyi célokat határoznak meg, de sokkal kevésbé jellemző rájuk, hogy vásárlás előtt megfontolják, hogy telik-e rá – ez összhangban van jobb jövedelmi helyzetükkel;
  • nagyobb arányban vannak tisztában azzal, hogy a részvénypiaci befektetések kockázatát diverzifikációval lehet csökkenteni, illetve hogy a magas hozamú befektetések jellemzően magas kockázatúak;
  • nagyobb arányuk végzett el valamilyen pénzügyi képzést, azonban a döntő többségük nem pénzügyi területen dolgozik.

És mi motiválja őket ebben? Érdekes módon, noha összességében ugyanolyan mértékben bíznak a hazai bankrendszerben, mint a társadalom többi része (például kétharmaduk szívesen bízná hazai bankokra a pénzét), szignifikánsan nagyobb részük szerint fordulhat elő olyan helyzet Magyarországon, hogy az emberek nem jutnak hozzá a bankban tartott pénzükhöz.

Ugyanakkor a jövedelmi skála alján és tetején más lehet a motiváció a kriptovaluták tartásában: míg a magasabb jövedelműek esetében a kriptovalutázás paradox módon egy kockázatcsökkentő portfóliódöntés lehet, addig az alacsony jövedelműek esetében inkább egy újfajta szerencsejáték, semmint tudatos befektetés.

A szerzők az MNB munkatársai.