Hernádi Zsolt a vállalat csütörtöki budapesti közgyűlésén úgy fogalmazott,

az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg, előbb vagy utóbb vissza kell térni a piaci normákhoz.

Csoportszinten tavaly 2,2 milliárd dollár extra kormányzati elvonással szembesült a vállalat azokban az országokban, ahol jelen van.

„Szükség van erre a pénzre, a közép-európai országokat extra mértékben megviselte az energiaár-robbanás, de ezek a méretek nem fenntarthatók” – fejtette ki az elnök-vezérigazgató.

Rekordosztalékot jelentett be a Mol

Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol eddig erősebben jött ki minden válságos helyzetből, most is sokkal erősebb a vállalat, mint a válság kirobbanása előtt.

Döntöttek 279,75 milliárd forint osztalékként való kifizetéséről is a 2022-es év után. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke ezzel a tavalyi 100 forintról mintegy 150 forintra nőtt, ezen túl a részvényeseknek mintegy 200 forint körüli rendkívüli osztalékot fizetnek részvényenként, az alap- és a rendkívüli osztalék így körülbelül 350 forint részvényenként.

Minden idők legjobb pénzügyi eredményével zárták az előző évet, ezért az igazgatóság csaknem 280 milliárd forintos osztalék kifizetését javasolta, ami körülbelül 350 forint részvényenként

– mondta Hernádi Zsolt.

A Mol részvényeivel a prémium kategóriában kereskednek a BÉT-en. A részvény szerdán 0,46 százalékkal 2628 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 3104, a legalacsonyabb 2312 forint volt.

Az elnök-vezérigazgató az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott: egy év távlatából már látható, hogy a nyugati világ elsődleges eszköze a szankciós rendszer kialakítása volt. Kiemelte, hogy 10 európai uniós szankcióból 7 vonatkozik az energetikára. A Mol-nak úgy kell biztosítania a régió ellátását, hogy közben megfeleljen a nemzetközi közösségek által támasztott követelményeknek is.

Kifejtette, mi a legfontosabb cél

Hernádi Zsolt az egyik legfontosabb célként az energiaellátás diverzifikálását jelölte meg. Úgy fogalmazott, az energiaellátás biztonsága érdekében sok összeköttetés épült ki az elmúlt időszakban, ugyanakkor Magyarország, illetve a régió függősége abból az időből származik, amikor a diverzifikáció még nem volt lehetséges, a gáz és a kőolaj is egyetlen irányból jött. A kőolajfinomítók erre épültek, és ezeket a technológiákat nem lehet átállítani egyik percről a másikra.

Fontos eredménynek nevezte, hogy a csővezetéken szállított kőolaj uniós kivételt kapott. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Mol a százhalombattai finomítóban folytatja a nem orosz típusú kőolaj bekeverését, és a pozsonyi finomítóban is elkezdték ezt a munkát. Csütörtök reggel érkezett meg az első kőolajszállítmány a Mol saját azerbajdzsáni mezőjéről.

Hernádi Zsolt fontos mérföldkőként említette a 420 lengyelországi töltőállomás megvásárlását, amivel a vállalat megvetette a lábát ezen a piacon is. Emellett kiemelte a többi között, hogy a Mol tavaly 35 évre elnyerte a magyarországi hulladékkoncessziót, az Alteo Nyrt. megvásárlásával pedig komoly előrelépést tett a vállalat a fenntartható energiatermelés területén.

Hernádi Zsolt: nem történt semmilyen megvesztegetés

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az RTL horvát kereskedelmi televíziónak adott exkluzív interjújában pénteken este megismételte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el Mol-INA ügyben. Bővebben>>>