Magyarország legnagyobb energetikai vállalata felkészíti olajfinomítóit a nem orosz olaj feldolgozására, ami annak a jele, hogy Budapest a hetek óta tartó ellenállás ellenére is támogathatja az orosz nyersolajra vonatkozó uniós embargót – kezdi cikkét a Financial Times.

Az elmúlt hetekben a mindennapos politikai viták részévé vált, hogy az Európai Unió az év végével embargót vezetne be az orosz olajtermékekre és a nyersolajra. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány viszont ennek hevesen ellenállt, mivel Budapest szerint súlyos veszteségeket okozna a gazdaságnak, ha az orosz olajról leválna Magyarország: az Európai Bizottság felé például 15-18 milliárd eurós veszteséget vetítettek előre.

A Mol-csoport pedig jelezte, hogy sokáig tartana és költséges lenne, ha finomítóit – itthon és Szlovákiában – más típusú nyersolajra állítaná át. A feldolgozáshoz szükséges költségeket 500-700 millió dolláros értékűre becsülte a társaság, míg úgy számolnak, hogy a finomítót legalább három év lenne átállítani.

Korábban szakértők lapunknak azt mondták, hogy mivel a Dunai Finomító már most is 35 százalékban dolgoz fel más nyersolajakat, 18 hónapnál nem tarthatna tovább egy erre irányuló fejlesztés. Energiapiaci elemzők szerint egyszerűen rengeteg profitot termel a Mol-nak az, hogy az orosz Ural már 35 dollárral olcsóbb, mint az irányadó Brent, de számításaik jelentős árkedvezményt is kapnak az olajra. Ezt az érvelést a Mol-csoport elutasította.

AFinancial Times cikke szerint viszont már elindult a tervezés a Mol-nál - amelynek három olajfinomítója van Közép- és Kelet-Európában –, és már felkérték mérnökeiket, hogy készítsenek terveket arra, hogyan lehetne ezeket orosz olaj nélkül működtetni.

Huff Zsolt, a vállalat downstream termelési igazgatója azt mondta az átállásról: „repülés közben kell újjáépítenünk a gépet”. Huff szerint a Mol-nak, amely részben a magyar állam tulajdonában van, most kell felkészülnie a legrosszabb forgatókönyvre, hogy csak tengeri [könnyű] nyersolajat tud majd feldolgozni.

Az előkészítés alatt lévő 15 projektből álló portfóliót körülbelül két hónapon belül bemutatják a vállalat igazgatótanácsának, és a munkálatok megkezdődhetnek, ha azokat jóváhagyják

– mondta Huff.

A vállalat még az idén dönteni akar a beruházásokról, de még nem kötelezte el magát teljesen a változás mellett.

A különböző nyersolajfajtákra való átállással kapcsolatos egyes projektek már megkezdődtek - mondta Zsótér Csaba, a Mol ellátási és kereskedelmi igazgatója. „Az elmúlt nyolc évben 170 millió dollárt fektettünk be, hogy 30-35 százalékban nem orosz nyersolajat dolgozzunk fel, de a 100 százalék már egészen más tészta” – tette hozzá a szakértő a lapnak.

Mint azt a Financial Times felidézi, a Mol évtizedeket és dollármilliárdokat költött az orosz uráli típusú nyersolaj feldolgozására szolgáló infrastruktúrára, ami piaci előnyt jelentett, és a közelmúltban növelte a nyereségét a már említett Ural-Brent árkülönbség miatt.

A Mol két, Budapest és Pozsony melletti finomítójának összkapacitása évi 14 millió tonna, de az egyetlen alternatív ellátóvezeték, amely Horvátországon keresztül vezet, csak 11 millió tonnát tud szállítani. A korszerűsítés mintegy 210 millió euróba kerülne - mondta Szollár Domokos, a Mol szóvivője.

Brüsszel már a pénzcsapot is megnyitja

Magyarország eddig megakadályozta az EU azon kísérleteit, hogy embargót vezessen be minden orosz kőolajszállításra, akár csővezetéken, akár tartályhajón keresztül érkezik, a blokk legutóbbi szankciós körének részeként, amelyet Moszkva ellen hoztak az ukrajnai háború miatt. Az Orbán-kormány teljes mentességet követel az Oroszországból csővezetéken érkező olajra, amelyet az Európai Bizottság nem támogat. Helyette Brüsszel 1-2 éves haladékot is kész adni Magyarországnak, hogy képes legyen leválni az orosz szállítmányokról.

Sőt, a héten mintegy 2 milliárd eurót (760-770 milliárd forintot) különített el arra, hogy segítse Magyarországot és más tengerparttal nem rendelkező államokat abban, hogy alternatív forrásokhoz jussanak. Az Európai Bizottság és Magyarország közötti tárgyalások azonban – amelyek célja, hogy megnyerjék Magyarország támogatását az olajtilalomhoz –, lassan haladnak, ami egyes tisztviselőket arra késztet, hogy azt feltételezzék, hogy az ügyet végül vezetői szinten tárgyalhatják meg az Európai Tanács e hónap végén esedékes ülésén.

Közben szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a REPowerEU nevű programtervezetet, amely összesen 300 milliárd eurót (115 500 milliárd forintot) fordítana arra az EU-ban, hogy a tagállamok leválhassanak az orosz olajról és földgázról. A projektben külön forrást lehetne fordítani arra, hogy az orosztól eltérő energiahordozókat vásároljanak a tagállamok, új gáz- és olajszállítási infrastrukturális beruházásokat hajtsanak végre, valamint jelentős összeggel támogatnák a zöldenergiás átállást és az energiahatékonyság fejlesztését. A részletekről ebben a cikkben írtunk.