Mosonyi úgy nyilatkozott péntek esti interjújában, hogy elképzelhető néhány változtatás a Horvátországgal kötött részvényesi szerződésben, például a vétójogokkal kapcsolatban. Azt mondta optimista, lehetséges a megegyezés és egy új növekedési stratégia lefektetése az INA-nál.

"Teljesen biztos vagyok benne, hogy a sikeres tárgyalásokon rendezni tudjuk azokat az apró különbségeket, amelyek néha felmerülnek a két részvényes között" - mondta Mosonyi.

Horvátország 2003-ban adta el a Mol-csoportnak az INA 25 százalékát. Később a magyar vállalat 49,1 százalékra emelte tulajdonosi hányadát, és átvette az irányítást az INA-ban. A horvát állam jelenleg 44,8 százalékos tulajdonnal rendelkezik a cégben.

A brit hírügynökség kiemelte: Horvátország már kifogásolja, hogy a Mol megnövelte a tulajdonosi hányadát, illetve azzal vádolja a magyar olajipari céget, hogy nem fektetett be eleget az INA-ba. A Mol viszont azt rótta fel a horvát kormánynak, hogy nem teljesítette ígéretét, nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát és nem vezette be a piaci alapon működő árképzést.

Mosonyi György megerősítette a sajtóértesüléseket, hogy a Mol hajlandó a gázüzletág miatt perelni Horvátországot 2 milliárd kunára, hogy így kárpótolják a Mol-t a károkért. Szerinte ez kulcsfontosságú része lesz a tárgyalásoknak, mert a horvát kormánynak már 2009-ben át kellett volna venni a gázüzletágat. Azt mondta: Zágráb az utolsó négy évben pénzügyi kárt okozott az INA-nak és az INA részvényeseinek, a Mol nem hajlandó a további veszteségeket elviselni, és kárpótlást kér a korábbi veszteségekért.

A befektetésekkel kapcsolatban Mosonyi azt mondta, hogy a Mol többet akart volna befektetni az INA-ba, de azt akadályozta a zágrábi kormányzat. A Mol eddig 3 milliárd eurót fektetett a horvát cégbe, és 2009-ben a cégek közötti kölcsönnel mentette meg az INA-t a csődtől - jelentette ki.

Mosonyi hangsúlyozta, nem tudják elfogadni, hogy nem fektetnek be eleget. Szeretnének több pénzt betenni a finomításba, az értékesítésbe, a kutatásba és kitermelésbe (upstream ágazat), de ehhez kell a másik részvényes támogatása is, mivel ők adják az engedélyeket.

Konkrét példaként említette, hogy Fiumében (Rijekában) egy 400 millió eurós beruházást nem tudtak elkezdeni az engedélyeztetési nehézségek miatt. A Mol 2017-ig be tudná fejezni a beruházást, ha nem lennének gondok, és akkor a befektetés még nyereséges lehetne.

Mosonyi György szerint emellett napi 4-6 ezer hordóval meg is tudnák emelni a horvát kőolajtermelést, ha lenne rá működési engedélyük, de ezt a horvát kormány 2011-ben visszavonta.

A helyzetet a Reuters szerint tovább bonyolítja, hogy 2012-ben Horvátországban bíróságon bűnösnek találták Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt, akit azzal vádoltak, hogy 2008-ban 5 millió euró kenőpénzt fogadott el a Moltól, cserébe azért, hogy a magyar vállalat irányítói szerepbe kerülhessen az INA-nál. Az üggyel kapcsoltban vizsgálatot folytatnak a horvát hatóságok, akik szeretnék kikérdezni Hernádi Zsoltot, a Mol elnökét is.

Mosonyi úgy nyilatkozott, hogy ezek külön témák és nincsenek befolyással a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásokra. Mosonyi szerint ezek üzleti tárgyalások, ahol nem játszanak szerepet a "megalapozatlan jogi vádak".

Mind a Mol, mind Sanader visszautasítja a vádakat, és a volt miniszterelnök fellebbezett a bírósági döntés ellen.

A Mol felügyelőbizottságának elnöke arról nem nyilatkozott, hogy eladja-e a részesedését a Mol az INA-ban, ha sikertelenek lesznek a tárgyalások, de kijelentette: a Mol jelenleg nem folytat tárgyalásokat a részvénypakettről egyetlen potenciális vevővel sem.