Az idei Covid-19 járvány okozta gazdasági problémák ellenére a hazai vállalatvezetők zöme még mindig nem invesztál eleget a belső kommunikáció mérésébe és digitális fejlesztésébe. A 2020-as koronavírus járvány idejére eső, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felsővezetői kutatása szerint a hazai cégvezetők mindössze 30 százaléka nyitott a munkavállalókkal kapcsolatos kommunikáció digitalizációjára. A többség szerint a vezetői üzenetek torzítás nélkül, rendben eljutnak a fizikai dolgozókhoz is - kivéve persze, ha azok szabadságon, táppénzen, vagy pihenőnapon vannak.

A kutatás szerint az intenzívebb vezetői kommunikációt tapasztaló irodai alkalmazottak sokkal elégedettebbek a céges belső kommunikációval, mint a nem irodai dolgozók.

Kapcsolódó

2020. nyarán a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet és a Talk-A-Bot közös felmérést végzett 100 db (150 főnél több munkavállalót foglalkoztató) cégvezető körében a belső vállalati kommunikáció használatáról, az ezzel kapcsolatos vezetői véleményekről. A telefonos kérdőíves lekérdezés (CATI) eredménye azt mutatja, hogy a vezetők zöme elégedett saját cége belső kommunikációjával, véleményük szerint a vezetői üzenetek még ebben a sok bizonytalanságot hozó, érzékeny időszakban is torzítástól mentesen jutnak el az alkalmazottakhoz.

A kutatásról:

A több mint száz megkérdezett cégvezető 29 százaléka 150-300 fő közötti, 49 százaléka kb. 300 fős, 22 százaléka pedig 300 fő feletti munkavállalói létszámú vállalat vezetője. Az iparági eloszlás alapján 87 százalék feldolgozóipari, 9 százalék kereskedelmi, 4 százalék logisztikai céget vezet. A nem reprezentatív felmérésben területi megoszlást tekintve, Magyarország összes megyéje képviselve volt.

A megkérdezett vállalatvezetők elégedettek a cégüknél levő kétirányú információáramlással, de kiderült, hogy nincsen elegendő és megfelelő technikai eszközük és mérni sem tudják a folyamatot. A cégvezetők pontosan látják azt is, hogy a proaktív és rendszeres kommunikáció mennyire fontos lenne a munkavállalók elégedettsége érdekében, valamint, hogy az ehhez szükséges idő és erőforrás nem lenne túl sok, mégis kevéssé nyitottak az e célt szolgáló interaktív megoldásokra.

Az idei év az oktatás és a közigazgatás gőzerővel történő digitalizációját hozta, teljes ágazatok állították át irodai működésüket home office-ra, azonban úgy tűnik, még a versenyszférában is jelentős azon vállalatvezetők aránya, akik szerint nincs teendő a cégek belső digitalizációjával - mondta Deliága Ákos, a Talk-A-Bot ügyvezető igazgatója.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója hozzátette, hogy a rendkívüli helyzetre (például a home office elrendelésére) nem igazán voltak felkészülve a megkérdezett vállalatok kommunikációs szempontból. Sőt: a magas irodai alkalmazotti és mobiltelefon aránnyal rendelkező cégek is csak közepesen rendelkeztek az ilyen helyzetekre szolgáló csatornákkal.

"Jól csináljuk"

A megkérdezett vállalatvezetők megfelelően hatékonynak tartják a belső kommunikációs eszközeiket, amelyekkel eljuttatják felsővezetői üzeneteiket az irodai alkalmazottakhoz. Különösen azoknál a vállalatoknál van ez így, ahol az irodai dolgozók aránya magasabb (20 százalék feletti), illetve a céges mobiltelefon ellátottság is arányaiban magasabb. Ugyanakkor, ha a nem-irodai alkalmazottakhoz szeretnének szólni, már nem tartják elég hatékonynak a rendelkezésre álló kommunikációs eszközeiket, annak ellenére, hogy a válaszadók 80 százaléka szerint a vezetői üzeneteik változtatásoktól mentesen eljutnak a munkavállók széles tömegeihez, különösen ott, ahol arányaiban magas a nem irodai dolgozók száma a vállalatnál.

(forrás: Talk-A-Bot kutatás 2020. október)

A megkérdezett cégvezetők 86 százaléka szerint a munkavállalókat foglalkoztató témák, kérdések maradéktalanul eljutnak a felsővezetéshez, különösen azon vállalatoknál, ahol 80% vagy afeletti a nem-irodai alkalmazottak aránya. A cégvezetők több, mint fele nem tudott dolgozók közötti alaptalan pletykákról a cég működésével kapcsolatban, különösen a sok fizikai munkást alkalmazó vállalatok vezetői adták ezt a visszajelzést. Összességében csak a megkérdezettek 12 százaléka szerint fordult ilyesmi gyakran elő.

A felmérés rámutatott, hogy a nem irodai munkakörben dolgozók esetében - a megkérdezett cégvezetők szerint - a leggyakrabban használt kommunikációs csatornák a mai napig a személyes összdolgozói tájékoztatók, az email és a faliújság/plakátok voltak. Ugyanakkor azoknál a vállalatoknál, ahol 80 százalék vagy annál nagyobb volt a nem irodai alkalmazottak száma, sokkal kevésbé használták az emailt és a faliújságot, és úgy általában, sokkal kevésbé kommunikáltak. Bármilyen más fajta kommunikációs csatorna használata kisebb volt körükben. Mindemellett fontos látni, hogy például a vírushelyzet okozta gyakori munkarendváltozást és szabályváltozásokat faliújságokkal nehéz lekövetni.