A szakember úgy látja: bár a munkanélküliségi és a foglalkoztatás adatok hónapok óta szinte mozdulatlanok, a munkaerőtartalékok mégsem merültek ki teljesen. A három és fél százalékos munkanélküliségi adatba ugyanis nem számítják bele azokat a közfoglalkoztatottakat, akik átmenetet képeznek a valódi foglalkoztatottak és a munkanélküliek között. Közülük mintegy 30-40 ezer ember átvihető a versenyszférába. Emellett 70 ezer lehet azoknak a száma, akik tartósan beleragadnak a közfoglalkoztatotti állapotba, miközben két esztendővel ezelőtt még 200 ezren voltak - kalkulált a lapnak.

Rolek szerint továbbra is hatalmas igény mutatkozik friss munkaerőre: becslések szerint 200-250 ezer fő között lehet ez a szám, a teljes munkaerőpiacon. Pontos adatok azért nem állnak a rendelkezésre, mert a vállalatok nem jelentik be azokat az üres álláshelyeket, amelyekre reálisan nem kapnak jelölteket a munkanélküliek közül. Azok a számok sem jelennek meg, amikor egy cég fejleszteni szeretne, de eleve letesz erről a tervéről, amikor már látja, hogy nem talál megfelelő számú munkaerőt.

Kapcsolódó

A vállalatok rákényszerülnek a külföldi munkaerő alkalmazására. Most már jobbára olyanokat lehet csak behozni, akik nem beszélnek a nyelvünkön. A legnagyobb küldő ország Ukrajna, de már onnan sem a magyar nemzetiségűek jönnek. Így csak ott tudják őket elhelyezni, ahol nem feltétel a magyar nyelv ismerete.

Csapatokban foglalkoztatják őket, és a nyelvüket ismerő művezetőt vagy tolmácsot, koordinátort is alkalmaznak melléjük, a tudnivalókat pedig anyanyelvükön megkapják írásban. Sokukat az építőiparban foglalkoztatják, de más iparágakban is megtalálhatóak. A mezőgazdaságban találkozni lehet indiaiakkal, vietnamiakkal, de még közép-amerikai országokból származókkal is. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy a külföldi munkaerő drágább, mint a magyar. A toborzásnak is vannak költségei, jutalékokat kell fizetni, a munkavállaló utazását is állni kell, és a megfelelő szálláshelyet is nyújtani kell. A javadalmazásuk általában azonos a hazai munkavállalókéval.

Demográfiai okokból a hazai munkaerő létszáma folyamatosan csökken, évente mintegy 40 ezer fővel, ez 10 év alatt 400 ezer ember, a teljes jelenlegi foglalkoztatotti létszám 8-10 százaléka. ugyanakkor arra nem lehet berendezkedni, hogy ennyi munkavállalót külföldről hozunk be. A gazdaságnak kellene olyan hatékonysággal működni, automatizálni, modernizálni, új munkaszervezési módszereket alkalmazni, a termelékenységet növelni, hogy a fajlagos munkaerő-igény kisebb legyen. De a vendégmunkásokra akkor is szükség lesz leginkább a hiányszakmákban - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.