Oroszország már egy ideje fenyegetőzik azzal, hogy nem újítja meg szállítási szerződését Ukrajnával. A gázútvonal elterelődése azonban nemcsak Kijevnek, de a keleti vonalon lévő uniós tagállamoknak is komoly problémát jelentene. Ukrajna ugyanis csak a tranzitdíjaktól esne el, azonban például Magyarországnak új ellátási útvonalat kellene kidolgoznia. Eközben viszont se a balkáni, Török Áramlatról érkező South Stream Lite projekt nincs közel a finishez, sem az Északi Áramlat 2.
Csütörtökön Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke arról számolt be, hogy a pozitív és konstruktív atmoszférájú egyeztetésen lépéseket tettek a jó irányba, a legtöbb érintett kérdésben közeledtek az álláspontok, és ennek nyomán remélhetőleg az év végéig sikerül megegyezni.
Egyelőre nincsen megállapodás sem a tervezett szerződés hosszáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem a tranzitdíjakról, de abban egyetértés van, hogy az egyezségnek az európai uniós jogszabályokon kell alapulnia - mondta el Sefcovic.
Kiemelte: idén télen nem várhatók problémák az EU tagállamainak földgázellátásában, de felkészültek minden eshetőségre, tele vannak a gáztározók. Végezetül tudatta, hogy október végén újabb háromoldalú tárgyalások lesznek.
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter közölte, hogy országa kész a jelenlegi megállapodás ideiglenes meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását.
Kijev azonban hosszú távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó szerződésben lenne érdekelt, még mielőtt elkészülne az ukrán tranzit jelentős részének kiváltására alkalmas Északi Áramlat-2 földgázvezeték, a szállítás révén ugyanis az ország jelentős bevételekhez jut. Szakértők szerint Moszkva inkább időhúzásra játszik, és a lehető legrugalmasabb szerződést szeretné megkötni.
Az EU-ba szállított orosz földgáz mintegy 40 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a célországokba a jelenlegi tízéves szerződés alapján. Sokan élesen bírálják a projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Az Egyesült Államok még szankciós rendeletet is belengetett az ügyben.
Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat 2015 óta egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit.