Nagy a hallgatás - miért adja el az állam a nyomdáját?

Az állam eladja az elsősorban a hivatalos közlönyök (Magyar Közlöny, Cégközlöny, ágazati közlönyök, Pénzügyi Szemle korábban papír, ma már főként elektronikus kiadványok), az Alaptörvény, a Nemzeti Könyvtár-sorozat és a kormányzati tájékoztató anyagok megjelentetőjeként ismert Magyar Közlöny Lap- és Közlönykiadó Kft. (Közlönykiadó Kft) nyomdáját. A kiadó szervezetén belül, önálló telephelyen, Lajosmizsén működő nyomda megvásárlására az érdeklődők október 10-én nyújthatnak be ajánlatot. A nyomda tekercses ofset nyomógépei elsősorban a nagy példányszámú kiadványok előállítására alkalmasak. Fénykorában a hivatalos kiadványok mellett jelentős mennyiségben, egyéb terméket is előállított: napilapokat (például korábban Magyar Nemzet, Népszava, Bors), heti, kerületi és céges lapokat, illetve reklámanyagokat.

A pályázati kiírás szerint a több mint húsz éve működő nyomdát akár ingatlanként is meg lehet venni, a vevőnek nem kell kötelezettséget vállalni a nyomdai tevékenység folytatására és a dolgozók továbbfoglalkoztatására. Eladnák a Lajosmizse, Gyártelep 4. szám alatti nyomdaüzemet és hét épületét, valamint az ingóságokat: a nyomdai gépeket és eszközök, többek közt a nagy példányszámú, elsősorban nem magas minőségű, napilapok előállítására alkalmas cold-set és a drágább kiadványok nyomtatására alkalmas heat-set technológiát alkalmazó tekercsofszet nyomdagépeket, a kötészeti feldolgozó berendezéseket, alapanyagokat és segédanyagokat. Továbbá az irodai bútorokat, felszereléseket, járműveket, raktárkészletet és a félkész termékeket. Irányárat a Közlönykiadó nem határozott meg.

Ötven munkahely szűnhet meg

A magyarországi nyomdaiparban jelentős túlkapacitás van, szakmai vélemények szerint, ha eltűnne a jelenlegi nyomdák harmada, a megrendelők észre sem vennék. Szakképzett munkaerőből azonban nincs túlkínálat, információink szerint a lajosmizsei nyomda jelenleg mintegy ötven fővel üzemelhet, közülük 20-30 fő lehet a szakképzett és állandó munkaerő, gépmesterek és nyomdai előkészítők. Ők jó eséllyel később el tudnának máshol helyezkedni.

Adatokért, nagyobb méretért kattintson az ábrába!

Nem nyilatkoznak az eladásról

A nyomda értékesítéséről a Napi.hu többszöri érdeklődésére sem válaszolt a Közlönykiadó ügyvezetője, a tulajdonosi jogokat gyakorló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egy rövid közleményben reagált, e szerint a papíralapú termékek visszaszorulása miatt és a gazdasági és fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével döntöttek az eladásról.

 

Veszteséges nyomda, 100 fős elbocsátás

A Közlönykiadó éves beszámolóiból kiderül, hogy a nyomdai tevékenysége évek óta veszteséges. 2012-ben a társaság árbevétel-csökkenését nem tudta ellensúlyozni a végrehajtott költségracionalizálás és tevékenységfejlesztés eredménye. A kft. fokozatosan csökkentette dolgozói számát, az elmúlt három évben száz fővel lett kisebb a létszám: 2009 végén még 233 főt foglalkoztatott, 2010-ben és 2011-ben 188-189-et, 2012 végén 150-et, míg jelenleg 123-at

Az elmúlt években drasztikusan visszaesett a hivatalos kiadványok kiadójának bevétele, a Céginfo.hu adatai szerint a 2009-es 5,1 milliárd forint nettó árbevétele 2010-re 4,2 milliárdra, 2011-re 3,3 milliárdra, majd 2012-re 2,9 milliárdra csökkent. A társaság vesztesége 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, amit a kiadáscsökkentéssel és a tevékenység átalakításával a cégadatok szerint sikerült leküzdeni, 2011-ben a társaság 175 milliós, 2012-ben pedig 31 milliós adózott eredménnyel zárt.

Fokozatosan fogyott a közlöny és jogszabálytár dvd- és cd- előfizetések száma, valamit a nagy példányszámú napilapkiadás megszűnt, a közlönykiadó költségei pedig növekedtek.

A Közlönykiadó tavalyi mérlegében az ingatlanai és a kapcsolódó vagyoni jogok 1,06 milliárd forint értéken voltak nyilvántartva, a műszaki berendezések, gépek és járművek 769 millió, míg az egyéb berendezések és gépek 43 millió forinton. A kintlevőségeit ugyanakkor látványosan csökkentette: 2011 végén még 925 milliós követelése volt partnere felé, 2012 végén pedig már "csak" 358 millió. A kft. kötelezettségállománya ugyanakkor 567 millióról 656 millióra növekedett 2012-re, a legtöbb tartózást (480 millió) a szállítók felé halmozta fel.

A kormány plusz megrendelést adott

A lajosmizsei nyomdában nyomtatták az Alaptörvényt több ezres példányban (ennek költsége a postai terjesztéssel együtt nettó 50 millió forint volt 2012-ben), és itt készültek a kormányzati kampányok tájékoztató füzetei és a miniszterelnöki levelek is. Kerényi Imre, az Alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott irányításával, Orbán Viktor kormányfő kérésére elindult a Nemzeti könyvtár-sorozat, amelynek kiadását és nyomtatását szintén a Közlönykiadó végzi. (A sorozat első 14 könyvének kiadására tavaly 300 millió forintot költöttek. A nemzetikonyvtar.hu adatai szerint jelenleg is 14 kiadvány rendelhető, újabbak a korábbi közléssel ellentétben nem készültek, lapinformációk szerint a kiadásokat jogdíj-problémák is nehezítették.)

A miniszterelnök által jegyzett, idén májusig kiküldött hét, lakossági tájékoztató levél összeállítása és postázása összesen 3,2 milliárd forintba került - összesítette idén májusban az Átlátszó.hu KiMitTud rendszerén keresztül kikért közérdekű adatok alapján a Hír24 portál -, ezen belül a nyomtatási költségek 345 millió forintra rúgtak, a feladatot a Közlönykiadó végezte. Idén júniusban az Átlátszó.hu a Magyarország jobban teljesít című kampány kiadásait összesítette (bruttó 257 millió forint), s ebből kiderül, hogy a 4,15 millió darab színes prospektust bruttó 55,4 millió forintért állította elő a Közlönykiadó.

 

A Közlönykiadót (Közlöny- és Lapkiadó Kft. néven) 1994-ben hozta létre a Miniszterelnöki Hivatal, felügyeletét 2010 végéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látta el, azóta a tulajdonosi jogokat a KIM gyakorolja. Jegyzett tőkéje 290,6 millió forint, a saját tőkéje a 2012-es mérlegében 1,833 millió forint volt.