A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Az elmúlt években a magyar költségvetés és a gazdaságpolitika egyértelmű és ma már túlzott függőségbe került az uniós támogatásoktól, hiszen 2008-tól a kormányok a kiadások csökkentését a kormányzati beruházásoknál kezdték − mondván, ezek forrásait kiváltják az uniós támogatások. A függőség mértékének növekedése is szembetűnő: 2008-ban "alig" 583,9 milliárd forint érkezett az unióból, a jövő évre viszont már 1893,9 milliárd lehívásával számol a költségvetési törvény tervezete, vagyis a növekedés négy év alatt meghaladta a 224 százalékot.
Mára teljes aránytalanság alakult ki a külső és a belső fejlesztési források között, a 17 879 milliárd forintos államháztartási kiadásból mindössze 10,6 milliárd forintra rúgnak a kormányzati beruházások. (Ebből nyolcmilliárd forintot tesznek ki a közútfejlesztések, további 1,4 milliárdot a budai vár rekonstrukciója, a fennmaradó 600 millió forint néhány projekt között oszlik meg.)
Ezzel szemben 2012-ben csak a költségvetésben 1567,5 milliárd forintnyi uniós támogatás jelenik meg − ehhez jön még a 249,13 milliárdos hazai önrész −, így összességében 1816 milliárd forintnyi fejlesztésre kerülhet sor. Más szóval, az államháztartási kiadások 8,8 százalékát fedezik uniós forrásokból. Ezen felül további 326,5 milliárd forint agrártámogatás jut a magyarországi termelőkhöz, vagyis összesen 1893,9 milliárd forinttal támogatja az unió a magyar gazdaságot, cserébe a 264 milliárd forintos magyar befizetésért.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának következményeként azonban mindez komoly veszélybe került: Magyarország ellen a 2004-es uniós csatlakozás óta folyik a túlzottdeficit-eljárás, az azóta eltelt hét évben egyszer sem sikerült tartani a maastrichti kritériumként meghatározott háromszázalékos hiánycélt. Idén az unió által figyelt eredményszemléletű ESA-hiány − köszönhetően a magán-nyugdíjpénztári pénzeknek − messze a háromszázalékos hiányszint alatt marad, jövőre viszont már e mankó nélkül kell elérni a 2,5 százalékos deficitcélt.
A magyar kormány elsődleges célja, hogy ezt bármi áron elérje, különben jöhet az uniós büntetés, a strukturális támogatások csökkentése. Ez esetben a kieső kereslet miatt tovább lassulna a gazdasági növekedés, ami viszont az adósság/GDP arány emelkedésével járna.
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | |
| Költségvetésben megjelenő EU-támogatások | 380,1 | 631,4 | 805,2 | 1166,7 | 1567,5 |
| Költségvetésen kívüli EU-támogatások | 203,8 | 320,1 | 297,2 | 225,9 | 326,5 |
| Összes EU-támogatás | 583,9 | 951,5 | 1102,4 | 1392,6 | 1893,9 |
| Hozzárulás az EU-költségvetéshez | 210,6 | 223,7 | 230,2 | 258,1 | 264,3 |
| Forrás: Forrás: költségvetési és zárszámadási törvények | |||||