A Napi.hu információi szerint az Erste Bank Hugary Zrt.-ben is tulajdonrészt szerez az állam, ezzel az MKB Bank Zrt. és a Budapest Bank Zrt. megvétele után újabb nagybankba száll be.

Szakmai körökben hetek óta téma, hogy  a magyar állam az EBRD-vel közösen emel alaptőkét, s így 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez a pénzintézetben. Hasonlóan értesült a Portfólió is, a portál szerint az Erste és a kormány közötti feszült viszony enyhítését az Erste Group kezdeményezte.

Kapcsolódó

Vélhetően ezt jelenti be ma délután négykor Orbán Viktor miniszterelnök és Suma Chakrabarti, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) elnöke, valamint Andreas Treichl az osztrák anyabank vezérigazgatója.

Már két hónapja tart a tánc

Tavaly december 18-án Lázár János úgy nyilatkozott, hogy a kormány nevében tárgyal az osztrák bankokkal stratégiai együttműködésről, valamint az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről - sőt a hírek szerint Treichl és Orbán is egyeztetett korábban. Azonban nyomban reagáltak a bankok: az Erste Group és a Raiffeisen Bank International szóvivője is azt mondták: megbeszéléseket folytatnak a magyar kormánnyal, a Raiffeisen azonban hangsúlyozta, hogy tárgyalásokról egyelőre nincs szó. Az Erste Group szóvivője úgy fogalmazott: folytatnak egyeztetéseket a magyar kormánnyal, miképpen a régió kormányainak többi tagjával is rendszeres a véleménycsere.

Majd december 22-én Heinz Wiedner, a magyar Raiffeisen vezérigazgatója egy interjúban úgy fogalmazott, hogy voltak megbeszélések, de nem zajlanak hivatalos tárgyalások a magyar kormány és az osztrák Raiffeisen között, és nincs napirenden a pénzintézet magyarországi érdekeltségének eladása az államnak.

A bankhírek áradása a múlt héten azzal folytatódott, hogy február 3-án a hvg.hu azt írta: a két pénzintézet előrehaladott tárgyalásokat folytat a Raiffeisen lakossági üzletágának vagy akár egész magyarországi bankhálózatának megvásárlásáról. Csakhogy néhány órán belül mindkét érintett fél cáfolta a felvásárlási tárgyalásokról szóló hírt. Az Erste Group szóvivője szerint "a térség egyik legnagyobb bankjaként mindegyik kormánnyal, így a magyar kormánnyal is rendszeres eszmecseréket folytatnak. Megerősítette, hogy a jövőben további növekedést terveznek (...). Ugyanakkor kijelentette: a Raiffeisen Bankra nem koncentrálnak.

A Figyelő Online péntek délutáni híre szerint február 5-én, csütörtökön körlevelet kaptak az Erste-csoport hazai munkatársai, hogy nem szabad Erste-részvényekre üzletet kötni és az ügyfeleknek sem lehet azt kiajánlani. Ez akkor megszokott, ha valamilyen céges bejelentés készül. A portál úgy értesült, hogy a közeljövőben a magyar állam valamely entitása kisebbségi részesedést vesz az Erste Bank Hungary Zrt.-ben.

Régi és hűséges partner az EBRD

Piaci pletykák már régóta szólnak arról, hogy az EBRD is beszállhat az ügyletbe: vagy a magyar állam hitelezőjeként, vagy - ez a valószínűbb verzió - az Erste magyar leányának kisebbségi tulajdonosaként. A londoni székhelyű pénzintézet a múltban már több magyarországi bankban volt átmeneti ideig tulajdonos (jellemzően a privatizáció után - Budapest Bank, K&H Bank, MKB Bank). Egy mostani esetleges szerepvállalás viszont már csak azért is pikáns lenne, mert Chakrabarti tavaly novemberben egy bécsi konferencián egészségesnek és kívánatosnak nevezte a banki tulajdoni arány kiegyensúlyozását helyi és külföldi tulajdonosok között Kelet- és Közép-Európában, amennyiben az piaci körülmények között történik és a távozás mellett döntő külföldi tulajdonosok helyét belföldiek veszik át. Hozzátette azonban, hogy "mi az EBRD-nél nem hiszünk nemzeti tulajdoni részarány kitűzésében, bármilyen szektorról is legyen szó".

Az EBRD vezetője már a tavaly májusi közgyűlés előtt úgy fogalmazott: a térségi bankok némelyike "úszik a pénzben", esetenként azért, mert a pénzügyi válság óta konzervatívabbá vált a kereskedelmi bankok hitelkihelyezési politikája. A probléma így nem elsősorban a kínálati, hanem inkább a hitelkeresleti oldalon jelentkezik; a bankok - köztük a magyar piacon tevékenykedők is - sokszor csak nagy küszködés árán találnak jó kihelyezési lehetőségeket. Chakrabarti szerint meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy ha az EBRD társul a térségi bankokhoz egyes beruházási programok finanszírozásában, az növeli-e az adott bankok "komfortérzetét".