Válságtanácskozást tartanak a Kézizálog Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-t (KPSZ) finanszírozó bankok - szám szerint nyolcan - ezen a héten. A céget több mint 20 milliárd forinttal finanszírozó pénzintézetek nem csupán a január végén bejelentett felügyeleti intézkedés miatt aggódnak, sokkal inkább a társaság helyzete miatt. Az ügyfelek már hónapokkal ezelőtt szembesülhettek a társaság problémáival, mert a KPSZ zálogfiókjaiban nem vették be tárgyaikat, vagyis nem történt új kihelyezés. A hivatalos magyarázat akkor az volt, hogy finanszírozóváltást hajtanak végre. A Lombard Kft.-hez tartozó cég válságát jelezheti az is, hogy honlapja már a múlt héten nem működött - igaz, a fiókok nyitva voltak.

A zálogüzletág tevékenységét már régóta kérdőjelek övezik. Az első feltűnő adat az, hogy a megközelítőleg 29 milliárdos követelésállomány (2013-as adat) több, mint a piacon levő összes versenytársé együttvéve. Mindezt ráadásul úgy érték el, hogy a Kézizálog Zrt.-nek csak öt fiókja van (négy Budapesten és egy Szombathelyen) - míg a BÁV-nak közel 100, az Orex Zálognak pedig 32. Ez azt jelenti, hogy a Kézizálog fiókonként átlagosan 6 milliárd forintos állománnyal rendelkezik, a két nagy vetélytárs esetében ugyanez viszont nem éri el a fiókonkénti 100 milliót. (A BÁV követelésállománya 10 milliárd, az Orexé és a Multifaktoring Zrt.-é egyenként 2,4-2,4 milliárd forint volt 2013-ban.)

Zálogcégek adatai (2013)
CégKövetelésállomány (Md Ft)Fiókszám (db)
Kézizálog28,95
BÁV10,2100
Orex2,332
Multifaktoring2,415
Forrás: Napi-gyűjtés, Céginfo.hu

Azt még a szakmában jártas szakemberek sem értik, hogy hogyan duzzadhatott fel ilyen nagyságúra a KPSZ állománya, hiszen sem fiókjainak mérete, sem elhelyezkedése nem indokolja ezt az aránytalanságot. Egyes vélemények szerint ez a hatalmas összeg nem zálogtárgyak finanszírozásából, hanem egyéb pénzügyi műveletekből jöhetett össze, mások viszont úgy vélik, ennek forrása a nagy mennyiségű drágakövek - elsősorban briliánsok - és ékszerek zálogba vétele lehet. Pontos válaszért hiába kerestük a felügyeleti biztost és a Lombard-csoport tulajdonosát, Bíró Pétert, az utóbbi a felügyeleti intézkedés lezárulta utánra ígért válaszokat.

A Kézizálog esetében alkalmazott felügyeleti intézkedés kiváltó okairól és következményeiről megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is, de további információt egyelőre nem kaptunk. Az MNB januárban közleményben jelentette be, hogy a céghez felügyeleti biztost - a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-t - rendelt ki, amely az intézkedés visszavonásáig, de legfeljebb egy évig átvette a társaság vezető testületeinek jogköreit. Az MNB szerint a Kézizálog Zrt. "helytelen hitelezési és refinanszírozási gyakorlatot folytatott".)

A zálogüzletág különlegesen bonyolult és nehéz "műfaja" a drágakövek értékbecslése. Míg az arany vagy ezüst tárgyak esetében viszonylag könnyű megállapítani az értéket, az arany esetében a karátszámot, addig a drágakövek és főleg a brillek esetében ez nagy szaktudást és tapasztalatot feltételez. Nem véletlen, hogy a tapasztalt és megbízható drágakő becsüsök száma nem éri el a százat, s hogy az országban működő mintegy 500-600 zálogháznak csak a töredékében végeznek ilyen becslést - és ennek megfelelően csak ott vesznek zálogba briliánst és drágakővel ellátott tárgyat.

A KPSZ esetében a zálogtevékenységen túlmutató szolgáltatási területekre utal a cég utolsó hozzáférhető, 2013-as mérlege is. E szerint a 4,2 milliárdos kamat és kamatjellegű bevételek mellett egymilliárdot meghaladó bevételt könyvelhettek el pénzügyi és befektetési szolgáltatásokból. (A cég adózott eredménye is egymilliárd forint körül alakult 2013-ban.)  A pénzintézetek ebben az évben 21 milliárdot meghaladó hitellel biztosították a KPSZ zálogüzletágának forrásigényét - most elsősorban ezek aggódhatnak az általuk kihelyezett tőke miatt. A Napi.hu értesülései szerint a cég németországi kötvénykibocsátással is próbálkozott, ezzel 4-6 milliárd forintos forrást tudott bevonni még 2013-ban. Az elmúlt hónapokban pedig egy külföldi befektető megjelenéséről is beszéltek, de ennek egyelőre nincs nyoma a cégadatokban.

Úgy tűnik, a pénzintézetek most szembesülnek azzal, hogy a zálogfinanszírozás mögött álló fedezetek gyors változása és a szükséges speciális szakértelem miatt szinte lehetetlennek tűnik a záloghitelezéssel foglalkozó vállalkozások biztonságos finanszírozása - különösen azoké, amelyek mögött nem áll  biztos háttér. Ez a felismerés alapvetően változtathatja meg a közeljövőben a piac finanszírozását.

A január közepén bejelentett felügyeleti intézkedésnek egyelőre nincs látható következménye. Az idei év első heteiben is folytatódott az a koncentrációs folyamat, hogy a zálogházi forgalom a biztos háttérrel rendelkező cégek felé irányul. (Az Orex Zálog mögött az osztrák Dorotheum GmbH áll.) A stabilan működő zálogcégek tevékenységét nem érintené károsan a nagy vetélytárs esetleges bedőlése - mondta el kérdésünkre az egyik érintett szolgáltató cég vezetője. Az értéktárgyaikat zálogba helyezők számára a felvételi ár mellett a legfontosabb az, hogy biztosak lehessenek abban, hogy az átlagosan 90 napos határidő után hozzájutnak zálogba csapott értékeikhez - vagy szükség esetén meg tudják hosszabbítani annak futamidejét.