Az MNB 2016 januárjában elindítja a növekedéstámogató programot (ntp), amely a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a növekedési hitelprogram (nhp) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új piaci hitelprogram (php) meghirdetésével - jelentette be a jegybank.

Az MNB célja, hogy a hitelpiac az nhp fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen. A programok eredményeképpen a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos éves hiteldinamikának felel meg. A php-ban résztvevő bankok az új jegybanki eszközök igénybevételével automatikusan számszerű hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.

Nem volt elég az nhp

Az nhp két szakaszában, valamint az nhp+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott eddig finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program nyomán a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra nőtt, ami jelentősen, 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.

A piaci hitelezés azonban még nem állt helyre: a bankok kockázatvállalási hajlandósága továbbra is alacsony - állapította meg az MNB. Az nhp-s hiteleket leszámítva a hosszabb futamidőknél kedvezőtlen feltételek mellett érhető el finanszírozás a kkv-szektor számára.

Az átmeneti eszközként bevezetett nhp teljesítette a program meghirdetésekor kitűzött piacépítési és növekedési célokat. Ugyanakkor ma már egyre inkább a bankok standard termékévé válik, ami hosszú távon nem támogatja a piaci alapú hitelezés helyreállítását. Mindezek miatt a jegybank 2016 elejétől az nhp fokozatos kivezetéséről döntött.

Az nhp után indul az ntp

Az ntp célja, hogy a bankok piaci hitelezésre való visszaállása zavartalan legyen, a vállalati és kiemelten a kkv-hitelállomány pedig 250-400 milliárd forinttal, azaz 5-10 százalékkal bővüljön 2016-ban. Ennek részeként a jegybank elindítja az nhp két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.

  • Az első pillér keretében 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
  • A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.

A php a hitelezési kockázatokat csökkentené

A hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A piaci hitelprogram (php) három részből áll:

  • a jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel (HIRS) és preferenciális betéti lehetőséggel;
  • banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés;
  • vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.

1. A programban résztvevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést. A HIRS ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat. A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.

2. A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működésekor a fenntartható kkv hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat.

3.) Folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.

Az ntp előkészítési szakaszában többkörös egyeztetés volt a Magyar Bankszövetség és az MNB között. A jegybanki célokhoz illeszkedő banki felvetéseket az MNB figyelembe vette, illetve jelentős mértékben beépítette a programba. A php-ben részt vevő bankok az eszközök igénybevételével a kkv-szegmensben számszerű hitelezési vállalást tesznek, a program így lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását.