Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát a parlament 117 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
A Ház döntésével az MNB legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.
Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.
A képviselők bevezették a rendkívüli célvizsgálatot, amely súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén hajtható végre, a célvizsgálatoknál rövidebb határidőkkel. A parlament emellett részletesen szabályozta a jegybanki fogyasztóvédelmi célvizsgálatot is, amelyet például akkor indíthatnak, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti.
A törvénymódosítással a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértéke 100 ezer euróra emelkedik.
A pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozásról már két héttel ezelőtt határozott volna a Ház, ám a zárószavazást a kormányoldal kérésére elhalasztották, mert az előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezései nem kapták meg a szükséges szavazatszámot: a kormánypártok 131 igen szavazata mellett az ellenzék nemet nyomott, illetve tartózkodott.
Az előterjesztő ezt követően átdolgozta az egységes javaslatot, a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával pedig a Ház kedden elhagyta a sarkalatossági záradékot az indítványból, így egyszerű többséggel is megszavazhatták.