A Malév Zrt. négy éve, 2012. február 3-án állt le, azóta a cég felszámolás alatt áll. A nemzeti légitársaság összeomlása azonban nem rázta meg a piacot.

Most az újabb évforduló alkalmából - ahogy a korábbi években is megtettük - érdemes egy kicsit összefoglalni, hogy hol is tart a magyar légi közlekedési iparág, és ami még fontosabb, hogy merre fejlődik.

A forgalom évről évre nő

A reptéri forgalomnál 2015-ben is folytatódott az utóbbi évek trendje. A forgalom továbbra is dinamikusan nő egész Kelet-Európában, így Budapesten is. Az év jól sikerült Varsóban és Budapesten, mindkét városban 13 százalék a bővülés - igaz Varsóban ez megoszlik két repülőtér között. Prága a középmezőnyben végzett a maga 8 százalékos növekedésével. Bécs pedig szinte csak "kullogott" a maga 1 százalékos dinamikájával. Pozsony pedig egyenesen kilőtt és 17 százalékot produkált - igaz, még így is messze a legkisebb repülőtér a régióban, és még mindig elmarad a saját 2008-as csúcsától.

Eközben Budapest megdöntötte saját korábbi rekordját és átlépte a tízmillió utasos határt, ami messze több a malévos időkben elért szintnél. Varsó is és Bécs is megdöntötte saját csúcsait - sőt Varsó - 1992 óta először - visszaelőzte Prágát. A dinamikus növekedés Budapest esetében azzal is járt, hogy a Malév összeomlását követően szükségszerű kapacitáscsökkentések után most megkezdődött a repülőtér-terminál kapacitásának bővítése.

Kattintson a nagyításhoz!
Kép: Napi.hu

A gyenge forint és a fapadosok is sokat segítenek

A szép eredmények mögött több tényező áll. Ezek közül az egyik legfontosabb a helyi valuta leértékelődése, ami serkentőleg hat az adott ország turizmusára. Ez első sorban Budapestet segítette.

A másik nagyon fontos tényező pedig a fapados légitársaságok kínálatának bővülése. Budapesten és Varsóban egyértelműen ez a szegmens nagyot lendít a reptéri forgalmon. Ezzel szemben Bécsben a fapadosok alig vannak jelen, és ez meglátszik a dinamikán.

Eközben a magyar vidéki repterek vegyes eredményekről számoltak be 2015-ben: Debrecen forgalma nőtt. Sármelléké viszont csökkent. Így a vidéki repterek összforgalma még mindig kevesebb, mint az országos forgalom 2 százaléka. Így itt változás nem történt, és belátható időn belül nem is várható, hogy a vidéki repterek meghatározó szerepet játsszanak a magyar légi közlekedésben.

Egyre olcsóbb lesz a repülés

Az utasok legnagyobb örömére, 2015-ben folytatódott a budapesti repülőjegyárak csökkenése.

Kattintson a nagyításhoz!
Kép: Napi.hu

Ez a tendencia várhatóan folytatódik 2016-ban is, ahogy a jegyárakban fokozatosan tükröződik az alacsonyabb üzemanyagár hatása, igaz ezt némileg ellensúlyozza a dollár erősödése. Viszont szintén e trendet erősítik az európai légitársaságok géprendelései, ugyanis az utazási keresletnél gyorsabban nő majd a kapacitás. Így aztán 2016 kifejezetten érdekesnek ígérkezik abból a szempontból, hogy mely légitársaságok sodródnak pénzügyi nehézségekbe. A kelet-európai klasszikus légitársaságok általában az elsők között szoktak bajba kerülni.

Nagyot dobott a Wizz Air

A tavalyi sikeres sikeres tőzsdére menetellel a Wizz Air az utóbbi idők legsikeresebb magyar vállalkozása lett, amelynek piaci értéke nagyjából 400 milliárd forint és a lépés jelentős vagyonnal honorálta a vállalatot felépítőket. A puszta vagyonfelhalmozáson túl azonban a Wizz Air egyfajta modellje is lett annak, hogy magyar gyökerekkel, külföldi tőkét bevonva, hogyan lehet sikeres nemzetközi vállalatot felépíteni.

A cég jövője kapcsán a legnagyobb kérdés, hogy követi-e az Easyjet és a Ryanair példáját és nyit-e a piac felsőbb szegmensei felé, vagy megmarad az ultrafapados üzleti modellnél. A felfelé nyitás jócskán emelte az Easyjet és a Ryanair nyereségességét, ám a Wizz Airnél úgy érvelnek, hogy az ő piacaik túl árérzékenyek ahhoz, hogy bonyolítsák az üzleti modelljüket.

A Wizz Air egyelőre az ultrafapados modell mellett tette le a garast: 2015-ben több mint 100 darab Airbus 321neo típusú repülőgépből álló flottát rendelt. E gépek előrelépést jelentenek a költséghatékonyságban még a hírhedten olcsón működő Ryanairhez képest is, így évekre megalapozhatják a Wizz Air költségszerkezetét.

Új irányt vett a magyar légügypolitika

A Malév megszűnését követő időszakban a magyar légügypolitika azzal a problémával szembesült, hogy piaci alapon senki nem pótolta a Malév több balkáni járatát. Érdekes módon még a Budapest-Szófia járat sem tudott piaci alapon fennmaradni, pedig e vonalon a Wizz Air és a Bulgaria Air is próbálkozott egy ideig.

Már négy esztendő is eltelt anélküll, hogy bárki komolyabban próbálkozott volna egy új magyar nemzeti légitársaság elindításával. Így a légügypolitika irányítói végül úgy döntöttek, hogy az állam közszolgáltatási szerződéseken (Public Service Obligation, PSO) keresztül támogatják a hiányzó járatok újraindítását.

A részletek kidolgozása jelenleg még zajlik, de már e rendszer az állami eszközkészlet jelentős finomodását jelzi. Korábban ugyanis a Malév többé-kevésbé önállóan döntötte el, hova üzemeltet járatokat, az állam pedig néha kipótolta a vállalat veszteségeit. Így előfordult, hogy a Malév kubai chartereket üzemeltetett, áttételesen állami pénzből. A mostani megközelítés szerint viszont az állam pontosan megszabja majd, hogy mely járatok üzemeléséhez milyen összeggel járul hozzá. Ez elvileg az adófizetők pénzének ellenőrizhetőbb és hatékonyabb felhasználását ígéri.

Bognár András, a londoni ICF International légi közlekedési tanácsadója
Kép: Napi.hu

Buszpályaudvart Ferihegyre!

A Magyarország légi forgalmát meghatározó trendek várhatóan kitartanak még egy ideig. Sőt, a csökkenő jegyárak vélhetőleg egy újabb lökést adnak majd a forgalomnak.

Ferihegyen a terminál kapacitásának a bővítése van napirenden. Az ideiglenes sátorterminálok elbontása vélhetőleg szintén segíti majd a forgalom további bővülését, mivel jelenleg sok utas kifejezetten az ideiglenes terminálok miatt kerüli a fapados légitársaságokat.

A repülőtér megközelíthetősége évek óta változatlan, bár tucatjával készültek a különböző fejlesztési javaslatok. Jelenleg az az elképzelés áll "nyerésre", hogy a Szeged felé vezető vasútvonalról építenek majd leágazást a repülőtérre. E megoldás előnye, hogy állítólag a legolcsóbb verzió, hátránya viszont, hogy a vasút csak néhány ponton csatlakozik majd a város tömegközlekedési hálózatába, a Volánok hálózatához pedig alig.

Holott az ország szempontjából fontos volna, hogy ne csak gépkocsival lehessen jól megközelíteni a repülőteret, hiszen egy-egy utazás idejének jelenős része éppen földi közlekedéssel telik el. Sőt, manapság nem ritka, hogy a földi közlekedés már többe kerül az utasnak, mint a repjegy. Emiatt megfontolandó volna egy buszpályaudvar létesítése Ferihegy mellett, varsói mintára.

Hosszú távon azonban nem ezek a meghatározó tényezők, hanem a magyarországi turizmus fejlődése, valamint a munkaerőpiac nemzetköziesedése. Hiszen a világ légi közlekedésének általános trendjeivel összhangban Magyarországon sem az üzleti utazások, hanem egyre inkább a turizmus, a munkavállalás és a rokonlátogatás generálja a forgalom nagyobbik részét.