A hazai bankok az első félévig 460 milliárd különadót fizettek, ebből 392 milliárdot a bankadó tett ki, míg a közgazdaságilag semmilyen módon nem indokolható végtörlesztés 268 milliárd forintot vitt el és ezen felül eltűnt egy stabil, hitelezhető ügyfélkörtől biztosan számítható kamatbevétel - hívta fel a figyelmet Gyuris Dániel az IIR Bankkonferenciáján. Az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség ügyvezető alelnöke szerint az új elemnek számító a tranzakciós illeték banki ráfordításait még nem lehet kiszámolni, hiszen a szabályozás még mindig nem tekinthetőek véglegesnek. Gyuris figyelmeztetett: a bankoknak előre kellett menekülniük, s a törvényi előírásoknak megfelelően 60 nappal korábban kellett meghirdetniük a kondícióikat. Az áthárítás bankonként és termékenként különböző lesz, ezért sem lehet most még számolni, ám az már tény, hogy csak a rendszerfejlesztés több, mint 5 milliárd forintjába került a bankszektornak.

A tranzakciós illeték kapcsán az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója keményen fogalmazott: igenis lesznek komoly nagyvállalatok, akik kivonják pénzügyeiket Magyarországról. Ennek a megoldásnak Svédországban már nekifutottak - emlékeztetett Gyuris - hasonló eredménnyel. Mivel a szomszédos országokban nem vezetnek be hasonló terhet - ráadásul az európai szintű, más kört bevonó és nagyságrendileg kisebb terhet jelentő adó bevezetése is 2-3 évvel eltolódik Gyuris szerint -, ezért számos cég a környező országokban fog bankolni, ez pedig bizonyosan tovább növeli majd a hazai bankszektor terheit.

Nem csak a piaci helyzet nehezíti a bankok életét

A 2010-12-es bankadó a mérlegfőösszeg szintjén 1 százalékot tesz ki - ez tízszerese az unióban legnagyobb szintű, brit adóterhelésnek - emlékeztetett a Bankszövetség ügyvezető alelnöke. Ennek eredménye a bankrendszer veszteségessége. Ezen veszteség finanszírozására 2010-12-ben 600 milliárd forintot meghaladó tőkeemelést hajtottak végre a bankok tulajdonosai, ezzel is jelezve, hogy a prudens működésben érdekeltek és készek hitelezni. Június végén a magyar bankok tőkemegfelelési mutatója 14,79 százalékon állt, ami messze felette van az uniós szintnek.

Ténykérdés, hogy 2010-12 között a bankok 6,6 milliárd eurónyi tőkét vontak ki hazánkból, és az is igaz, hogy a forráskivonás a régióban innen volt a legnagyobb, de a külföldi hitelintézetek által itt tartott forrás még mindig az első három között van a régiónkban - hívta fel a figyelmet a számok egy másik aspektusára a Bankszövetség ügyvezető alelnöke.

A mérlegfőösszeg ugyanakkor zuhan: árfolyam- és inflációszürten mind a lakossági, mind vállalati oldalon 2008. óta folyamatos a hitelállomány csökkenése. Ennek van mérlegalkalmazkodási része - ez leginkább a vállalati hitelezésnél érhető utol. A mérlegalkalmazkodás terén ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy 4 év után trendforduló történik - nagy kérdés, hogy mi lesz jövő tavasszal - mondta Gyuris.  Ugyanakkor hozzátette azt is: a hitelcsökkenésnek van szabályozói oldala is. Ide sorolandó a végtörlesztés és ilyen lesz az önkormányzati hitelkonszolidáció is - ez pedig messze nem piaci hatás és nehezíti a bankok életét.

Harmincnégyszeres fogyasztáscsökkentés kellett volna

A gazdasági növekedés újraindításához a tőkevonzó képesség növelésére volna szükség - mondta Gyuris, aki szerint a 2006-13-as kiigazítási ciklus babérjait az aratja le, aki helyreállítja a hazai gazdaságba vetett bizalmat.

A szakember szerint Magyarország 3 fő problémával küzd. A megtakarítások rendkívül alacsonyak - de ez lényegében a rendszerváltástól datálódik. Ahhoz, hogy a rendszerváltás után a belső megtakarítási rátánk a kínaihoz hasonuljon, 34-szeres fogyasztás csökkentésre lett volna szükség - ez elképzelhetetlen - mondta a szakember. A beruházások jelenleg a GDP 16 százalékán állnak, lényegében az amortizációs ráta mértékét sem érik el. A hatékonyság, az innováció terén sem állunk túl jól: ilyen célokra EU-országok a GDP 2 százalékát fordítják, nálunk ez az arány 1,2 százalékon áll - hívta fel a figyelmet Gyuris.

Fordulópont jön - lejárnak az adókedvezmények

Egy euró export ma Magyországon még mindig a legkisebb költséggel állítható elő Európában Gyuris szerint, de úgy véli ennek kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az itt beruházó cégek zömének mostanság jár le a befektetési adókedvezménye. Nagy kérdés, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetben hogyan döntenek a folytatásról. E tekintetben komoly kérdés, hogy a kormány által a napokban megkötött stratégiai megállapodások valóban érdemi kontraktusok-e.

Az mindenképp jó, ha kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, ám, az, hogy azt olyan lépésekkel kell-e elérni, mint ami Magyarországon történt - különadók, magán-nyugdíjpénztári államosítás - az komoly kérdés - utalt a legutóbbi hitelminősítői lépésekre Gyuris. Persze ma már a hitelminősítők tevékenységét is bírálat övezi - jegyezte meg.

Ennek ellenére nagy gond, hogy egy-egy ilyen besorolás fél évig biztosan nem változik. A bóvlikategória hosszú távon - a piac normalizálódásával -  mindenképp a forrásszerzési költségek növekedését jelenti majd - még akkor is, ha ma már nincs a korábbihoz hasonló szoros korreláció a besorolási szintek és az árazás között. Ám a minősítés kihat a cégek és így a bankok besorolására is.

Újabb leminősítés életveszélyes lehet az OTP Jelzálogbankra is

Ma például az OTP Jelzálogbank kötvényeit a még megtartott minősítés okán az ECB elfogadja fedezetként és olcsó finanszírozási forrást is hajlandó biztosítani "érte" - de egy újabb leminősítést már ez a papír sem bír ki. Ráadásul hiába áll két minősítéssel az állam szintje felett az OTP Jelzálogbank, képtelen kibocsátani papírt - így viszont a lejárati összhang megteremtése is nyomja a bankok hitelezés lehetőségeit - mutatott rá Gyuris

Az EU-pénzek jelentik a lehetőséget

Ebben a két oldalról nyomott helyzetben az EU-támogatási források becsatornázása a gazdaságba rendkívül fontos lenne - ez segíthetné a finanszírozás fellendítését is Gyuris szerint. Magyarország a mostani állapot szerint nagyságrendileg nem kap kevesebb pénzt 2014-20-ban - a kérdés, hogy sikerül-e átgondolni a felhasználást és újrastrukturálni, bürokráciamentesíteni a rendszert. A hasznosításhoz a bankoknak is változtatniuk kell - mondta önkritkusan Gyuris, aki szerint a nem megfelelő hitelezési, előfinanszírozási gyakorlat is hozzájárult - több más komoly akadály mellett -, hogy a megítélt pályázati támogatások 80 százalékos arányával szemben a lehívások 50 százalékon állnak.