Az Orbán Viktor vezette kabinet októberben jelentette be, hogy csatlakozási stopot hirdet a lakossági napelemes rendszerek telepítésénél. Ez lényegében azt jelenti, hogy ugyan fel lehet szerelni az új paneleket, de azokat már nem lehet rákötni az áramhálózatra, így pedig a tulajdonosok nem vehetnek részt a szaldóelszámolásban. Tehát nem kaphatnak pénzt (leginkább) jóváírást az általuk megtermelt áram után, ami rontja a megtérülést a panelek telepítése esetében. A lépést a kormány azzal indokolta, hogy az országos áramhálózat kapacitásai nem képesek már befogadni a termelőket.

Más a helyzet a vállalati szektorban, ahol az előírások lépésről lépésre olyan útvesztőt hoztak létre júliusra, hogy a gyakorlatban egyáltalán nincs lehetőség a napelemes rendszerek engedélyeztetésére – írja a 24.hu. Pedig épp a vállalkozások számára lenne fontos, hogy a megújulós rendszerekkel csökkentsék az energiaköltségeiket. Főként úgy, hogy a rezsicsökkentésből a mikrovállalkozások kivételével szinte mindenkit kizárt az Orbán-kormány az energiaválság kezdeti, idén nyári hónapjaiban.

Elvileg a költségcsökkentést ösztönözné a kormányzat is, amely nemrég hirdette ki 150 milliárd forintos összértékű gyármentő programját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a programra azok a nagyvállalatok pályázhatnak, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik energiaellátási kapacitásukat, például napelemeket telepítenek, vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat – írja a portál. 

De két helyen van probléma a napelemes rendszerek telepítésével itthon: kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a számukra. Az illetékesek arra hivatkoztak, hogy az aktuális szabad kapacitásokról egyelőre nem írt ki tendert a rendszerirányító.

Ráadásul azóta többször is halasztották a kapacitásokra kiírt pályázatokat, legutóbb épp november 2-án egy kormányrendeletben. Az új tervezett időpont elvileg 2023. február 1. napja.

Az ipari fogyasztókat már csendben és korábban kizárták

Július 15-e óta az ipari fogyasztáscsökkentő napelemes erőművek engedélyeztetése is akadályba ütközik. Ekkor lépett hatályba a Mavir 28. számú üzemi szabályzata, amely az 50 kilowattpeak (kWp) feletti méretű – akár hálózatra, akár saját fogyasztásra termelő (viszwatt-védelmes) – naperőművek számára előírja, hogy kiegyenlítőenergia-szabályozási képeségekkel (úgynevezett a FRR-rel) kell rendelkezniük. Az időjárásfüggő erőműnek emellett legalább a beépített teljesítmény 30 százalékának megfelelő le-felszabályozási rendszerkapacitásról kell gondoskodnia, akkumulátorral vagy egyéb eszközzel.

Vagyis ugyanabban a helyzetben vannak, mint a lakosság: akkumulátoros egységeket is telepíteni kell a napelemek mellé, ami önmagában 30-40 százalékkal drágítja a beruházásokat. Ha még ezt a többletköltséget vállalná is egy cég, akkor is bajban van, mert világszerte megnőtt a kereslet az energiatárolók speciális szerkezetei iránt.

„Az új szabályokra azért volt szükség, mert az időjárásfüggő termelői kapacitások folyamatos és dinamikus növekedésével felerősödött a villamosenergia-rendszer időjárástól való függése. A szabályozás a rendszer fenntartható működése érdekében valamennyi új csatlakozni kívánó termelő esetében a termelés és fogyasztás közötti egyensúly fenntartását célzó követelményeket határoz meg” – válaszolt a Mavir a 24.hu-nak.

Az áramtermelő erőművek visszafogása annyiban érthető, hogy a naperőművek jelenleg már durván másfélszer annyi áramtermelő kapacitást jelentenek, mint amire a Paksi Atomerőmű képes. Mindez viszont a napelemeknél azt jelenti, hogy éjszaka nem termelnek, tehát akkor szükség van a kiegyensúlyozó termelőkre. Mivel a Mátrai Erőművet sorozatos problémák hátráltatták a termelésben, a földgáz ára pedig rekordmagasságokba emelkedett, ez komoly kihívás a rendszerüzemeltetőnek.