Jelasity Radovan: kár, hogy ezt a penge bankot nem vettük meg hamarabb

Mozgalmas évtizede volt a hazai bankszektornak, ami komoly, földmozgással felérő változásokat hozott, és a folyamatnak még távolról sincs vége. A Napi.hu podcastjának vendége Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank hazai üzletágának vezetője. Kifaggattuk az elmúlt évek mérföldköveiről, arról, hogy végül miért adott el több milliárd forintnyi nemteljesítő hitelt az általa vezetett pénzintézet, mit bánt meg a Citibank lakossági üzletágának megvételekor, és, hogy mivel járt a magyar kormánnyal való „kiegyezés”.

Jelasity Radován volt a vendége ismét a Napi.hu podcastjának: a Magyar Bankszövetség elnökét, az Erste Bank hazai üzletágának vezetőjét mindarról kérdeztük, ami az elmúlt évtizedben a magyar bankszektorban történt. Volt miről beszélni...

A kiindulópontnak a válságot választottuk, amelyet újabb válság követett. A 2008-as Lehman Brothers-krach miatt tömegével dőltek be háztartási és lakossági hitelek az árfolyamváltozások miatt, és az ezzel járó válsághullámok hatásai miatt is, amikor sokan munkanélkülivé váltak és ezért nem tudták fizetni hiteleiket.

Jelentős számban dőltek be a korábbi, az olcsó hitelezés miatt elindított kereskedelmi ingatlanprojektek is.

Egy eleve válsággal terhelt gazdaságban mindez csak még rosszabbra fordult az eurózóna krízisével, amikor a görög államcsőd és a teljes monetáris unió széthullásának veszélye fenyegette Európát, ezen belül is kiemelten az olyan gyenge lábakon álló gazdaságokat, mint amilyennek Magyarország számított az akkori nemzetközi megítélésben.

A 2010-ben kétharmados többséggel miniszterelnökként megválasztott Orbán Viktor által vezetett magyar kormány a helyet kezeléséhez egyenes utat választott: oda nyúlt, ahol pénz van.

Több szektorális különadót vetett ki, ennek egyike volt a bankrendszer. Orbán idén némi nosztalgiával emlegette fel az időszakot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara eseményén tartott expozéjában. Elmondása szerint Csányi Sándor OTP-vezértől vette a bölcseletet, miszerint az adókat, nem emelni kell, hanem be kell őket szedni. Utána Csányi és a többi bank is bosszankodhatott, lévén ebből lett a bankadó.

Terheléstesztek

A különadók, a forintosítás, a több egyéb adósmentő intézkedés, amelyek többletterheket róttak a bankokra számos konfliktushoz vezettek a kormányzat és a szektor között, amelyek az anyabankok belépésével már nemzetközi térre is továbbléptek. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a magyar állam vevőként is belépett a bankpiacra, megszerezte a szakadék szélén egyensúlyozó MKB Bankot, és a szakmai körökben nagyra tartott, az amerikai tulajdonosa stratégiájához viszont immár kevésbé fontos Budapest Bankot is.

A szabályozó oldalról is komoly volt a nyomás. A Magyar Nemzeti Bank 2013-tól, Matolcsy György vezetése alatt egy alapvetően új, a piacot sokkal inkább irányítani szándékozó politikára tért át. Ennek megfelelően igyekeztek szigorúbban szabályozni a banki működést, és híres megfogalmazása volt a vélelmezett gyengeségeként a hazai bankrendszernek, hogy túl sok a piaci szereplő (az univerzális nagybank). Az iránymutatás szerint csak 5 nagybank kell, így lehet a lehető legjobban, és legköltséghatékonyabban ellátni a piacot, amely az akkori töredezettségében egyáltalán nem tudott hatékonyan működni.

További elvárás lett volna az MNB részéről, hogy a bankok, ahelyett, hogy a válságos időkben bedőlt hitelek miatt rájuk hullott ingatlanvagyonok kezelése, a szükséges céltartalékok képzésével foglalkozzanak, inkább minél előbb szabaduljanak meg ezektől a rossz elemektől, és arra koncentráljanak ami a dolguk: hitelezéssel támogassák a gazdasági növekedést. Erre hozta a létre az MNB a növekedési hitelprogramot, amelynek a sok közül a legutóbbi, a járványválság kezelésére létrehozott fejezete nemrég ért véget.

Hova tovább?

A hagyaték adott, Jelasity Radovant megkérdeztük mindarról, hogy miként döntött ezekben a helyzetekben, mit bánt meg?

Az Erste Bank központi szereplője volt a magyar bankrendszer alakulásának. A szektorális adók és egyéb kormányzati intézkedéseket követően a magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyaránt fejenként 15 százalékos tulajdonrészt szereztek a magyar Erstében 2015-ben. Az állam egyben vállalta, hogy abbahagyja a bankvásárlást, és nem szerez a jövőben többségi tulajdont pénzintézetben, a meglévőkön pedig túlad.

Szintén kirobbantó tényező volt, amikor tetemes mennyiségű rossz hitelét eladta a követeléskezelő Intrumnak, a példáját több bank követte, egy időre komoly pezsgés látszott ezen a piacon. Ugyancsak az Erste volt a gáttörő a nagyobb felvásárolásokban. Azelőtt a Magnet Bank volt aktív kisebb portfóliók megvételével, de az államon túl a Citibank stratégiaváltása miatt eladósorba került lakossági üzletág megvételével az Erste indította el a magyar folyamatot. Jelasity ezekről a napokról is mesél.

Mostanra alakul a Bankholding, és több, egyéb tranzakció is alakulóban van a hazai piacon. Az Erste megveszi a Commerzbankot, és még más változások is lesznek. Az OTP pedig a régi meghatározó banki szereplőjeként folyamatosan tovább erősödik. Jelasity elmondása szerint általánosnak lehet mostanra tekinteni, hogy organikusan nem lehet növekedni, újabb felvásárlások kezdenek, és ebbe a pénzpiaci startupok szerepe izgalmas, és tisztázatlan.