A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021-es adatai alapján 294 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Habár ez 30 ezer fővel több, mint 2020-ban, mégis 10 ezer fővel kevesebb, mint 2019-ben - adta hírül a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ugyanakkor a tőkejövedelmek jelentősen nőttek (2300 milliárd forintra) mind 2020-hoz (1800 milliárd forint), mind 2019-hez (1700 milliárd forint) képest. Ez 35 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A nagy növekmény részben a koronavírus-válságot követő tőzsdei fellendülésből (a BUX 2021-ben 20 százalék felett nőtt), részben a gyors gazdasági helyreállításból fakadt. Harmadrészt azonban a nagyobb osztalékfizetésnek (tőkekivonás) köszönhető.
Szépen hoz a kriptózás is
Egy tőkejövedelmet kapóra országosan nettó 7,7 millió forint jutott 2021-ben (a nettó éves átlagkereset a KSH adatai szerint 3,5 millió forint). Kiemelkedik a tőkések felső 10 százaléka (15 ezer fő), ahol az egy főre jutó tőkejövedelem nettó 29,5 millió forint lett. Érdekesség, hogy 2021-ben kripto eszközökből származó jövedelmet 836 fő vallott (átlagosan 12,4 millió forintot).
Hasonlóan a 2020-as adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35 százalék) és Pest megyében (16 százalék) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,2 százalék), míg Nógrád megye egyedüliként volt egy százalék alatti (0,6 százalék).
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47 százalék). Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalékát) Budapest és a megyei jogú városok adták.
| Település típusa | Tőkések megoszlása (%) | Tőkejövedelem megoszlása (%) | Egy tőkésre jutó bruttó jövedelem (M Ft) | Tőkések aránya a népesség százalékában (%) |
| Budapest | 23,9 | 35,0 | 11,2 | 4,2 |
| Megyei jogú városok | 23,3 | 21,5 | 7,1 | 3,4 |
| Városok | 30,9 | 27,5 | 6,9 | 2,8 |
| Községek | 21,9 | 16,0 | 5,6 | 2,1 |
| Összesen | 100 | 100 | 7,7 | 3 |
| Forrás: NAV adatai alapján GKI számítása | ||||
Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió forint). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió forint). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió forint).
Felcsút a csúcstartó
Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2019 után újra az első helyen végzett (14 millió Ft/lakos), ez közel 2,5-szerese a 2020-as eredménynek. (Ez 1800 lakosra összesen mintegy 25 milliárd forint.) A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió forint/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió forint/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió forintt/lakos) - közölte a GKI.