A tanácsadó cég szerint ez előrelépés az eddigi adóhatósági gyakorlathoz képest: korábban akkor is megkövetelték a számlán feltüntetett áfa befizetését, ha az adóhatóság szerint a számlát nem is teljesítették.
Az elmúlt években sok esetben előfordult, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vállalkozásoknál végzett ellenőrzési eljárásban azt állapította meg, hogy a kiszámlázott gazdasági esemény, ügylet megtörténte nem igazolható. Ezekben az esetekben a NAV megtagadta a számlában szereplő áfa levonását a számlát befogadó vállalkozásnál. Ez túladóztatáshoz vezetett, mert miközben a számlát kibocsátó vállalkozás befizette az áfát a számla után, a számlát befogadó vállalkozás mégsem igényelhette vissza.
Kapcsolódó
A Kúria értelmezése szerint a teljesítés elmaradása esetén az adófizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesülhet a számlakibocsátó, ha az adóhatóság ellenőrzése alapján válik bizonyítottá, hogy nem történt teljesítés, és ezzel összefüggésben gondoskodik a számla érvénytelenítéséről. A bizonyítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a teljesítés hiányát a számlakibocsátó maga, vagy az adóhatóság tárta fel a számlabefogadónál végzett vizsgálat során - idézi a Deloitte adóosztályának menedzserét, Schütt Attilát az MTI.
A szakértő szerint a Kúria döntése előrelépés abból a szempontból is, hogy mostantól egyértelmű, hogy a számla sztornózására, helyesbítésére a NAV-val szembeni jogorvoslati eljárás lefolytatása után is lehetőség van.