- Nemrég vásárolta fel az IND Group-ot a banki szoftvereket és megoldásokat kínáló multi, a Misys. Könnyű volt megállapodni?

- Alapvetően gyors tranzakció volt, hiszen decemberben kezdtük meg a tárgyalásokat és február 10-én már le is zártuk. Az IND egyébként már egy éve a partnere volt a Misysnek, aminek köszönhetően már ismertük egymást, így ez is sokat segített az egyeztetésben.

- Meglepte Önöket a felvásárlási szándék?

- A szándék önmagában nem, hiszen az IND korábban is keresett volt a piacon. Ami érdekes fordulat volt, hogy alapvetően mi pénzügyi befektetőkkel tárgyaltunk, egy második körös befektetést képzeltünk el a következő lépésként, miután 2007-ben az Euroventures kockázati befektetőként már beszállt a cégbe. Ebbe a folyamatba csöppent bele úgymond a Misys, s egy olyan ajánlatot tett, ami mind a tulajdonosoknak, mind a cégben dolgozóknak hosszú távú perspektívát jelenthetett.

- Mi volt ez pontosan?

Kreativitás mindenhol

Vállalati sörtesztelőket keres a Misys Digital Channels - a nemrég indult kampánnyal próbál a cég év végéig 150 új alkalmazottat szerezni. A különleges akcióra azért volt szükség, mert mérnökből és programozóból is kevesebb friss diplomás kerül ki a munkaerőpiacra, mint amennyire az IT-ágazat cégei igényt tartanak - mondta a kampány indulásakor Simon Gábor HR igazgató. A Misys Digital Channels-nél egyébként minden péntek sörnap, azaz bizonyos mennyiségig a dolgozók szabadon fogyaszthatnak a vállalat saját söréből, sőt, minden iroda helyi sörfőzdékkel kooperálva dolgozik a saját receptúrán, míg végül versenyen dől el, hogy melyik is az év hivatalos Misys vállalati söre.

- A szakmai oldalon fontos volt, hogy egy óriásvállalat nagyon széles portfóliójába be tudunk illeszteni egy olyan éket, ami meghatározó része lehet a társaság immáron teljes körű megoldásainak. Ügyfélközpontúságra van ugyanis szükség a bankokban, márpedig egy német statisztika szerint egy ügyfél egy évben átlagosan négy percet beszél személyesen a bankjával, míg közel 400 percet ül valamilyen digitális interface előtt. Az elsődleges találkozás is sokkal valószínűbb, hogy mobilon vagy interneten keresztül történik, így valószínűleg mi, az úgynevezett banki front end megoldásszállítók leszünk azok, akik az ügyfélhez az első, meghatározó ingert viszi.

- Hogyan változott a cég élete?

- Nyilván egy nagy cégben máshogy gondolkodnak, mások a működési reflexek. Azonban hangsúlyoznám, nem csak az a feladatunk, hogy átvegyük az ő működési modelljüket, azért vásároltak meg minket, mert bizonyos dolgokat mi tudjunk nekik megtanítani. Ilyen lehet az, hogy hogyan lehet a mi innovációs képességünket egy milliárd dolláros árbevételű, 5000 főt foglalkoztató óriáscég berkeiben is hatékonyan működtetni. Változás az is, hogy most már a globális piacon dolgozunk, ez pedig sokkal nagyobb, mint amihez eddig hozzászoktunk. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan igyekszünk fenntartani azt a helyi működési modellt, ami eddig is előrevitte a céget.

- Személyesen az Ön élete is megváltozott?

- Mivel be kell járnom a régiókat, így az eddiginél többet utazom. Az utóbbi időben voltam Ázsiában, a Közel-Keleten, hamarosan megyek az Egyesült Államokba, Latin-Amerikába és Afrikába is, hogy meg tudjam az értékesítőknek mutatni, egyáltalán mi az a termék, amit el kell adniuk az ügyfeleknek. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ezt nagyon hatékonyan kell csinálni. Hiszünk abban, hogy a mi termékeink egyszerűek és könnyen eladhatóak, és mivel a felhasználók használják őket, ezért ezt az értékesítőknek is meg kell tanulniuk. Ezen kívül, mivel tagja vagyok immár a Misys vezető csapatának is, gyakran kell a londoni központba is utaznom.

- Szükséges-e, hogy az állam beavatkozzon a startupok területén?

- Mindig az a legjobb, ha valami magától működik. Ettől függetlenül nyilván minden támogatás, legyen az pénzügyi, szóbeli vagy akár jogszabályi környezet változása, segítheti az üzlet fejlődését. Azt ugyanakkor fontos látni, hogy egy nem működő üzletből állami segítséggel sem lehet működőt csinálni, ebben az esetben csak rövid távú eredményeket lehet csak elérni. A startupok viszont sikeres üzleti modellnek számítanak, ez világszerte számtalanszor lett már bizonyítva, itt tehát segítséggel lehet gyorsabban és könnyebben fejlődő üzletet csinálni. Minden támogatásom az államé, hogy ezt felvállalták, és végre vannak komoly szakemberek a kormányzaton belül, akik a szektor fejlesztésén dolgoznak. Ugyanakkor óvnám magunkat attól, hogy elhiggyük, hogy ezzel valami nagyon egyedit csinálunk a startup piacon, hiszen ha körbenézünk a világ nagyvárosaiban, akkor azt látjuk, hogy mindenhol ezt a módszert követik, nem csak a Szilícium-völgyben, hanem Londonban, Párizsban, Berlinben és Kínában is. Sőt, még itt a Közép-Kelet európai régióban is számos város aspirál a startup főváros címre...

- Mindezt figyelembe vége lehetséges az a kormányzati és szakmai célkitűzés, hogy 2020-ra Budapest startup főváros legyen?

- Én lennék a legboldogabb, ha tényleg így lenne.

- Hol tartunk most, hogyan áll Magyarország a startup-versenyben?

- Mindig hittem benne, hogy a magyar szürkeállomány egy különleges dolog. Azt azonban látni kell, hogy önmagában nem a jó ötletek építik fel a startup világot. Ez csak nagyon kicsi hányada, ennél jóval fontosabb a menedzsment-képesség, amihez akár a nagyvállalati szféra tapasztalatait is fel lehetne használni. Itthon a startup egyelőre inkább azt jelenti, hogy fiatalok összeállnak és megpróbálnak vállalatosdit játszani. Ugyancsak fontos lenne a források jobb felhasználása, hiszen Magyarországon még sajnos az a jellemző, hogy a támogatás megszerzése a cél, nem pedig az eszköz. Az viszont örömteli, hogy nagyon erős a kohézió ezen cégek között, komoly lelkesedés, várakozás van a piacon.