A PwC Magyarország, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) ötödik alkalommal mérte fel a hazai vállalatvezetők véleményét; hét iparágból 155 vezérigazgatót szondáztak meg 2015 végén.

A magyar eredmény a globális trendtől is eltér némileg: míg világszerte a vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól (79 százalék), illetve a geopolitikai bizonytalanságtól (74 százalék) tart, addig Magyarországon a vezetők - elsöprő többséggel - a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85 százalék). Tavaly még csak 62 százalékuk jelölte meg ezt jelentős problémaként. A túlszabályozottság idén "csak" a hazai cégvezetők 72 százaléka számára jelent aggályt.

A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert 54 százalékuk létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest; akkor a vezérek csupán 42 százaléka mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.

Már a növekedést is veszélyezteti

Az utánpótlás szükségességét és a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek (42-42 százalék), illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is (41 százalék). Tavaly még csak a vezérigazgatók 33 százaléka nyilatkozta azt, hogy a bér jellegű tényezők jelentik munkaerő-stratégiájuk fő fókuszát.

A cégvezetők szerint vállalatuk stratégiájára az ügyfelek (98 százalék), a versenytársak (96 százalék), a munkavállalók (95 százalék), a kormány és szabályozói hatóságok (95 százalék), illetve a beszállítók (92 százalék) vannak a leginkább hatással. Tehát a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé. Az értelmiségi munkakörök jelenleg már keresettebbé váltak, mint az ugyancsak kiemelt klasszikus szakmunkák.

Egyrészt örömteli, hogy 6,5 százalék körüli a magyar munkanélküliségi ráta, másrészt több ezer fő hiányzik itthon az it-ágazatból, a szolgáltató központokból, az egészségügyből, nem is beszélve a vendéglátóiparról és az építőiparról, ahol egyre komolyabb a szakemberhiány - kommentálta a tanulmányt Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Futó szerint eljutottunk odáig, hogy a jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét, és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.

Ennek ellenére nagy a derűlátás

A hazai vezérigazgatók derűlátóbbak a jövőt illetően, mint társaik világszerte - derül ki a felmérésből. Míg globálisan a vezetők 82 százaléka, addig Magyarországon 84 százalékuk bizakodó saját bevételnövekedését illetően. A világgazdaság egészét tekintve a magyar vezérigazgatók 54 százaléka számít növekedésre, ezzel szemben globálisan ez az érték csak a fele a hazainak. Ugyancsak többségben vannak az optimisták a magyar gazdaság pályájával kapcsolatban: a vezérigazgatók 59 százaléka vár fellendülést a tavalyi 51 százalékhoz képest.

A megkérdezettek 72 százaléka arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy évben. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban is bizakodóak a vezetők, 54 százalék, illetve 59 százalékos arányban.

Most először tapasztalható, hogy kismértékben ugyan, de bizakodóbbak a hazai vezérigazgatók, mint társaik világszerte - összegezte a felmérés másik fő üzenetét Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Az első emberek többsége egyetért abban, hogy a siker kritériumai változnak a jövőben. A pénzügyi mutatókon kívül saját eredményességüket leginkább a munkavállalói visszajelzések alapján értékelik, mintegy 60 százalékuk nyilatkozott így. Emellett a vezetők 37 százaléka véli úgy, hogy sikerük megítéléséhez az ügyfelek lojalitása és visszajelzései is kulcsfontosságú mutatószámok.