Főként az európai uniós társfinanszírozással lebonyolított közbeszerzések visszaesése miatt az első félévben jelentősen csökkent a magyarországi közbeszerzések száma és értéke is az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Közbeszerzési Hatóság adataiból. Az eredményesen zárult eljárások összértéke 866,1 milliárd forint volt, ami közel 26 százalékkal kevesebb a korábbi évben mértnél (1163,6 milliárd forint), az eljárások száma pedig 19 százalékkal, 5622 eljárásra csökkent.
Tavaly az első hat hónapban 641 milliárd forintot költöttek el uniós támogatással megvalósított közbeszerzéseken az ajánlatkérők, ehhez képest idén "csak" 272 milliárd forintot. Az ilyen közbeszerzések száma 3600-ról 2300-ra csökkent.
A legtöbb közbeszerzést értékben építési beruházások megvalósítására bonyolították le - azaz összesen 360 milliárd forint értékű építési munka elosztásáról döntöttek a magyar költségvetési és uniós pénzeket költő ajánlatkérők.
A legtöbb közbeszerzést a regionális/helyi ajánlatkérők írták ki (az összes eljárás 39 százalékát), míg az eljárások értékét tekintve a közszolgáltatók költötték el a legtöbbet (részesedésük az összes közbeszerzésből 35 százalék).
Jól megy a kicsiknek
Mikro, kis- és középvállalkozást hirdettek ki nyertesnek a közbeszerzések négyötödén, az eljárások értékéből pedig 49 százalékkal részesedtek (ez azt jelenti, hogy 424 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződéseket).
A legtöbb nemzeti közbeszerzést nem hirdetik meg nyilvánosan
A nemzeti eljárásrendben - ide tartoznak azok a kisebb értékű közbeszerzések, amelyek alatta maradnak az EU-s közbeszerzési értékhatároknak, s nem kell az uniós értesítőben meghirdetni - továbbra is a legtöbb közbeszerzést (közel kétezret, az összes nemzeti eljárás 58 százalékát) az Orbán-kormány által bevezetett, a közbeszerzési törvény 122/A paragrafusa szerinti, úgynevezett háromajánlatos eljárás keretében bonyolították le. Ezeket a beszerzéseket (áru- és szolgáltatásvásárlásnál 25 millió, építési beruházásnál 150 millió forint értékhatár alatt) nem kell nyilvánosan meghirdetni, elegendő ha az ajánlatkérő ajánlattételre hív fel három, általa kiválasztott céget, s közülük választ nyertest; az eljárás eredményéről kell csak nyilvános tájékoztatót közzétenni.
Szintén nem a nyilvánosságot erősíti, hogy a csak különleges esetekben választható, hirdetmény közzététele nélkül induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárásból 516-ot kezdtek el az ajánlatkérők az első félévben (tavaly ugyanebben az időszakban, amikor ötödével több volt a közbeszerzés, ennél kevesebbet, 449-et).
A jogorvoslati kérelmek kétharmadánál el se indul a vizsgálat
Jelentősen nőtt a jogorvoslati ügyek száma az első hat hónapban: a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD) 327 esetben kezdeményeztek eljárást, ami 64 százalékkal több, mint 2014 azonos időszakában. A már lezárult ügyeket tekintve a legtöbb kérelem esetében érdemi vizsgálat nélkül elutasította vagy megszüntette a jogorvoslati eljárást a KD (212 esetben). - Ennek oka lehet a nagyon drága, esetenként többmilliós jogorvoslati díj, ugyanis ha a kérelmező nem csatolja kérelmében az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, a KD el se kezdi a vizsgálatot.A KD jogsértést 95 esetben állapított meg, míg 64 ügyben alaptalan kérelemre hivatkozva elutasította azt, illetve nem állapított meg jogsértést - derül ki a Közbeszerzési Hatóság összesítéséből. Bírságot az első félévben összesen 42 millió forint értékben szabott ki a hatóság - ami a közbeszerzések 866 milliárdos összértékéhez mérve nagyon csekély összeg, így feltételezhetően a bírságnak nincs nagy elrettentő hatása a szabálytalanságoktól a közbeszerzésben részvevők között.