2012 első negyedévében mindössze 45 csődeljárás indult, azaz az eredetileg 1991-ben elfogadott csődtörvény sokadik átdolgozása sem hozott valódi áttörést a nehézségekkel küzdőhazai cégek életében. Emellett a csekély polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei első negyedévben pedig 35 százalékkal növekedett a felszámolások száma. Ez azért is rossz hír a hazai vállalati szektornak, mert felszámolások esetén itthon, átlagosan a követelések csupán 1 százaléka térül meg. Ugyancsak lesújtó adat, hogy 2011-ben 65, az idei első negyedévben pedig 54 százalékkal növekedett a végelszámolások száma, és ezek jelentős része is felszámolásban végződik - állítja az Atradius Collections.

Ilyen körülmények között létfontosságú lenne a következetes követeléskezelés, de a magyar vállalatok továbbra is csak kevéssé hajlandóak követeléskezelési eszközök használatára a fizetési kockázatok csökkentése érdekében - mutatott rá dr. Harka Péter az Atradius Collections országigazgatója, hivatkozva az Atradius Collections 17 országra kiterjedő kutatásának eredményeire. A felmérésben Belgium, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Dánia, Nagy-Britannia, Írország, Ausztria, Görögország, Svájc, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország cégeinek követeléskezelési szokásait vizsgálták.

Kapcsolódó

Az Atradius Collections szerint a felmérésben részt vevő magyar vállalatok egyetlen, csak a legáltalánosabbnak számító kockázatkezelési eszközt használtak magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevő múltjának leellenőrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél. Ugyanakkor a vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri, hitelbiztosítást pedig 13 illetve 17 százalékuk köt. A vevők hitelezési monitoringját a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk. Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben résztvevő országok 20 százalékos átlagával. A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól, ahol ugyanezek aránya 18 és 23 százalék.

Ezeknél is nagyobb mértékben hanyagolják az aktív hitelmenedzsmentet a magyar vállalkozások, hiszen ezt mindösszesen 7 százalékuk alkalmazza, miközben az európai átlag 35 százalék. Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult.