Nem sokat javult a helyzet a legveszélyesebb szektorban

A Napi Gazdaság hétvégi számának a cikke

Mindezt alátámasztják a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi felügyelői által 2012 őszén az ágazatban végzett országos célvizsgálat tapasztalatai is. A felügyelők az őszi betakarítási és egyéb munkákat, az erő- és munkagépeket, a gyümölcsszedést, a terményszárítók és a mezőgazdasági telephelyek munkavédelmi helyzetét vizsgálták 213 munkaadónál − köztük egyéni gazdálkodóknál és gazdasági társaságoknál is.

A vizsgálattal érintett munkavállalók száma elérte a 2574 főt, 41 százalékukat azonban munkáltatója szabálytalan munkakörülmények mellett foglalkoztatta, sőt 354 dolgozót súlyosan veszélyes munkakörülmények között. A munkáltatók 85,5 százaléka nem tett eleget valamennyi, a tevékenységét érintő jogszabályban előírt munkavédelmi előírásnak − igaz, volt, ahol túlnyomórészt csak adminisztrációs hiányosságokat találtak. Ugyanakkor az ötnapos vizsgálat során 176 hiányosságot megszüntető, 131 tevékenységet felfüggesztő, 29 foglalkoztatást megtiltó és 3 munkavédelmi bírsághatározatot hoztak. Összesen 740 ezer forintnyi bírságot szabtak ki a felügyelők. Azt a pozitív tapasztalatok közé sorolták, hogy az erő- és munkagépek gépkezelői jogosítványai terén tapasztalt hiányosságokat mostanra pótolták a munkaadók, igaz, a változásban a használt gépek ára és a gyártói garanciában előírt karbantartói tanfolyamok játszották a legmeghatározóbb szerepet.

A legtöbb problémát a munkaadók telephelyein találták a felügyelők − miközben a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó nagyvállalatoknál a mezőgazdasági munkaterületeken évek óta javuló munkafeltételeket tapasztaltak. A telephelyek esetében a legnagyobb probléma, hogy nem biztosítják a be- és leesés elleni védelmet a szerelőaknák esetében, kevesebb figyelmet szentelnek a nagyobb, gördülősínes ajtók kiugrás elleni biztosítékaira, illetve az épületek villamos hálózataira. A kertészetben, az őszi almaszedési munkálatoknál már kevésbé voltak pozitívak a tapasztalatok, mivel itt nagyobb arányban vannak még jelen a régi technológiák és munkaeszközök, és a munkáltatóknál is gyakoribb hiányosság volt, hogy elmulasztották a létrák, szedőállványok használatbavétel előtti ellenőrzését. Sokszor azon is múlik a dolgozók biztonsága, hogy az ültetvények tulajdonosa alkalmazza-e őket alkalmi munkára, vagy pedig inkább alvállalkozóknak adják ki a gyümölcsszedést, és a vállalkozó foglalkoztatja-e a munkásokat. A terményszárításnál a legnagyobb probléma a silótartályba beszállással végzett munkák esetén a munkaadók háromnegyedénél nem tartották be a kapcsolódó munkavédelmi előírásokat.

Egyértelműen látszik, hogy a nagyobb cégeknél igény van a telephelyek korszerűsítésére is, a megvalósításhoz szükséges pénz rendelkezésre állásától függően lépnek e téren is. Az szintén a pozitív tapasztalatok körébe tartozik, hogy e munkáltatóknál munkavédelmi szakember, elsősegélynyújtásra kiképzett szakértő, ehhez többé-kevésbé megfelelő felszerelés is rendelkezésre állt, miközben gondot fordítottak a rendszeres karbantartásokra is. Minél kisebb és kevésbé tőkeerős a vállalkozás, annál elavultabb és kevésbé jól karbantartott munkagépekkel, épületek között folytatják a tevékenységüket, lényegében csak a talpon maradásra koncentrálva. A kisebb agrárcégeknél a kockázatértékelés formális, a lehetséges veszélyek és kockázatok elhárítására hiányzik az intézkedési terv, és ennek hatására a szükséges védőeszközök terén is találtak problémákat a felügyelők. Általában csak a súlyos veszélyeket hárítják el, azt is csak a legszükségesebb mértékig. A legrosszabb tapasztalatokat az egyéni gazdaságokban szerezték a célvizsgálat során. Alig vannak munkavédelmi ismereteik, a munkavédelmi dokumentumok általában nem álltak rendelkezésre, vagy ahol mégis, ott érdemi információt nem tartalmaztak.