Az elmúlt hetekben húsz állomáson közel 1500 vállalkozással tartott eszmecserét a Ka-Vosz Zrt., ez alapján a vállalkozók helyzete, várakozásai meglehetősen borúsak - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető vállalkozás vezérigazgatója. Bár a Széchenyi Kártya sikeres - 220 ezer igényelt 166 ezer átadott kártyánál tart a program -, s az elmúlt hónapok sokban fejlesztették a hazai kkv-k pénzügyi ismereteit (ma már nem ismeretlen a cégek előtt például az átrfolyamkockázat kérdése) ám még mindig vannak olyan kérdések, amelyekre megoldást kell találni annak érdekében, hogy a hazai cégek valóban merjenek fejleszteni, beruházni, a szektor továbbra is húzóereje legyen a magyar gazdaságnak.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Magyarország nemcsak félrekezelte a válság hatásait, hanem még a szimptómáit sem ismerte fel időben. Parragh szerint a kamara és a Vállalkozók és Munkáltató Országos Szövetsége (VOSZ) közös kezdeményezése, a Széchenyi Kártya rendkívül sokat segített a válság idején, hiszen talán egyedüliként volt képes hitelbővülést hozni a vállalkozói hitelpiacon.
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint a világ kétharmada konjunktúrát él át, a válság Európa, a fehér civilizáció válsága, amit a Demján szerint igazságos globalizáció indított el. Ez a tiszta versenyre épülő rendszer azért okozott válságot Európában, mert a földrész túl kényelmes volt, számottevően vesztett versenyképességéből. Európának dolgozni kell, a nehéz munkát is el kell végeznie. A foglalkoztatási szerkezet, a szemlélet és a mentalitás megváltoztatása évtizedes, nehéz feladat lesz a földrész számára. Már a munka tiszteletének visszaadása is nehéz lesz Európában - mondta Demján, aki szerint csak a termeléssel lehet reálnövekedést elérni.
A Ka-Vosz gazdasági fórumának díszvendége, Richard T. McCormack a USA korábbi gazdasági helyettes államtitkára, a Bank of America Merrill Lynch alelnöke a gazdaságok és a válságok ciklikusságát elemezve arról beszélt, hogy az adósság felhalmozása csak azt jelzi előre, hol lesz az újabb gazdasági válság. Szerinte nagy kérdés, hogy az eurózóna bajban lévő tagjai mennyire lesznek hajlandóak követni a Balti-modellt. Ez rendkívül komoly nehézséget jelent, hiszen olyan berögződött gyakorlatokat kell lebontani, ami rendkívüli ellentétekkel jár - Kínában is több száz tüntetést tartottak különböző szociális kérdés és a korrupció miatt. Görögországban alapvetően hitelből lehetett olyan életszínvonalat építeni, ahol a munkavállalók 25 százaléka dolgozhatott az állami szektorban, sok esetben magasabb bérért, mint Németországban, 53 éves nyugdíjkorhatárral.
A mostani választásokkal Európa ismét nyert egy kis időt, hogy a globális uniós problémákkal foglalkozzon. Ám az időnyerés csak akkor hasznos, ha közben valóban megoldást keresnek az uniót most feszítő problémákra - vagyis ideje hozzákezdeni a többi ország problémájának kezeléséhez - mondta McCormack, aki arra emlékeztetett, hogy a dél-amerikai válság idején Brazilia 11 különféle vállalást tett és egyet sem tartott be. Vagyis nem lehet halogatni a strukturális reformokat.
A szakember szerint a korábbi elnyomó hatalmat leváltó oligarchákat a nép megváltóként látja, a későbbiekben viszont kialakulhat a demokrácia. McCormack Platónt idézte, amikor arról beszélt, hogy a demokráciákat a politikusok teszik tönkre, mivel a választások miatt olyan ígéreteket kénytelenek tenni, amelyek beválthatatlanok. Az emberek csalódottakká válnak és ilyenkor újra érkezhet egy új elnyomó.