Nagy változás jöhet a parkolási- és autópályadíjaknál - minden autóst érint

- Nagyon sok kritika éri a készpénzkímélő fizetési megoldásokat terhelő kényelmi díjakat, hiszen pont azoktól kérnek plusz pénzt egy szolgáltatásért, akik haladnak a korral és költségektől kímélik meg a szolgáltatókat, illetve magát az államot is. Nem lenne észszerűbb, ha csak a többletszolgáltatásokért lehetne pénzt kérni?

- A kényelmi díj egy jogszabályban rögzített feltétel volt és ez tette lehetővé, hogy a mobilfizetési rendszer egyáltalán el tudjon indulni és a szolgáltatások felfuthassanak. Jelen pillanatban ez adja a parkolási rendszerben vagy az autópályadíj-fizetésnél a szolgáltatók hasznát és ebből térülnek meg a fejlesztések. Korábban - amikor még közel nem volt olyan népszerű a mobilos fizetés mint most - ez valóban egy kényelmi szolgáltatás volt. Mára azonban a helyzet megváltozott, a mobilfizetés nem egy kényelmi, hanem egy alapszolgáltatás, vagyis át lehet gondolni ennek a helyét és szerepét.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne menjünk vissza a múltba, a szolgáltatókat ne űzzük el a piacról és érdekeltek legyenek a fejlesztésekben is. Emlékszem, hogy amikor széles körben terjedni kezdett a mobilfizetés, akkor valóban forró téma volt a kényelmi díj kérdése. Mára azonban a felhasználók ezt elengedték, azt tapasztaljuk, hogy nem az ár, hanem a szolgáltatások alapján választanak piaci szereplőt.

- Kényelmi díj nélkül mégis olcsóbb lehetne a szolgáltatás, vagy több jutna akár a tömegközlekedés, vagy akár az úthálózat fejlesztésére.

- Sokan egyenlőségjelet tesznek a szolgáltatói díjak, például a BKK-tól, a mobiljegyek eladása után kapott 5 százalékos jutalék és a banki tranzakciós illeték között. Az 5 százalékos díjért a szolgáltató azonban az NM Zrt-től kap egy működő platformot, amely szinte nulla költséggel üzemeltethető, ez pedig óriási különbség.

- Ha már a szolgáltatóknál tartunk. Mi a véleményük azokról a szereplőkről, amelyek azzal szereznek e-matrica-vásárló ügyfeleket, hogy a hivatalosság látszatát keltik. Drágák és például a matricaérvényesség-lekérdező szolgáltatásuk is megbízhatatlan, amellyel büntetésbe kergethetik az autósokat?

- Az NM Zrt.-nél van egy keretrendszer, amely alapján a szolgáltatók csalatkozhatnak, ebben pedig nincs megkülönböztetés. Eddig direkt ügyfélpanasz hozzánk nem érkezett a szolgáltatókkal kapcsolatban.

- Ennek az az oka, hogy a panaszos ügyfelek az e-matrica-díjakat beszedő Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt‎.-hez (NÚSZ) kerülnek, a legtöbben pedig azt sem tudják, hogy az NM Zrt. egyáltalán benne van ebben a rendszerben.

- Ha egy szolgáltató etikátlanul működik, az alapvetően fogyasztóvédelmi kérdés, de ettől függetlenül meg fogjuk vizsgálni az etikátlanul versenyelőnyhöz jutó viszonteladókat és ha kell, változtatunk a jelenleg érvényben lévő keretrendszeren. Nekünk sem érdekünk, hogy az emberek csalódjanak a mobilfizetési szolgáltatásokban. Amikor pár éve elbukott a BKK elektronikus jegyrendszere, mi annak ellenére éreztünk visszaesést a szolgáltatásokban, hogy semmi közünk nem volt ahhoz a rendszerhez. A bizalom a mobilfizetésnél alapvető fontosságú.

- Az e-matricánál maradva, jelenleg egyedül a NÚSZ rendszerében lehet online, kényelmi díj nélkül jogosultságot vásárolni, ráadásul ezek után az NM Zrt. sem kapja meg a szokásos 5 százalékos jutalékát a cégtől, amely egyébként minden mobilfizetésnél jár. Marad így ez a rendszer?

- Ez alapvetően jogalkotói kérdés. Abban azonban biztos vagyok, hogy a jövő a platform szintű szolgáltatásoké, vagyis, hogy minél több szolgáltatást lehessen egy felületen, egy applikációban igénybe venni. Ehhez pedig kell egy ösztönző díjpolitika.

A NÚSZ-nál valóban nincs kényelmi díj, de a komoly forgalom mégis a kényelmi díjas szolgáltatásokból jön. Ez is azt bizonyítja, hogy az emberek nem a költségek alapján döntenek. Aki mobilon parkol, fizet, rendel pizzát, az ugyanazon a platformot fogja használni a matrica-vásárlásra is.

- Áttérve a parkolásra. Van még egyáltalán szükség parkolóautomatákra?

- A technológia teljes mértékben készen áll arra, hogy az automatákat leszereljék, azonban ezt nem lehet megtenni azokkal az emberekkel, akik készpénzzel szeretnének fizetni. Még akkor sem, ha már kisebbségben vannak azokkal szemben, akik valamilyen készpénzkímélő megoldást használnak. Nem lehetetlen ugyanakkor, hogy értékesítési pontokat hozzunk létre. Ez lehet egy kávézó, vagy újságárus is a jövőben, ahol az autósok akár készpénzzel válthatnák meg a parkolójegyet, az eladók pedig rögzítik majd a rendszámot a rendszerben.

- Mikor tűnhet el az utolsó parkolóóra?

Fokozatosan fognak eltűnni ezek a drága eszközök az utcáról. Szerencsére az elmúlt években enyhítettek az automaták telepítésének kötelező távolsági előírásain és vélhetően ez a trend majd a jövőben tovább folytatódik. Úgy gondolom, hogy már most fokozatosan el lehetne indulni az automatamentes, készpénzmentes fizetések világa felé. Szerintem a mobilfizetés a fenntarthatóságot növelő fizetési mód (nincs készpénzhasználat, papír alapú jegy vagy bérlet, csökken a potenciális virológia kitettség, mivel az érmék, a bankjegyek használata során felmerülő emberi kontaktálás (vírus-átadás csökkenthető) minimalizálódik.

- Térjünk át a BKK mobiljegyre. Milyenek az első időszak tapasztalatai?

- Ahogy elindultunk vele a fővárosban, volt egy nagyon erős felfutás, a terveinket 160-180 százalékkal múltuk felül. Az utasok 40 százaléka teljesen nyitott az új megoldásokra, 30 százalékukat még meg kell győzni, de alapvetően pozitívan állnak a dologhoz és van 30 százalék, akik teljesen elutasítók. Ők egyébként nem csak a jegyrendszerben nem bíznak meg, de más mobilfizetési megoldást sem használnak. Éppen ezért a jövő az lehet, hogy a BKK járművein részben egy kártyás validátorral, részben pedig mobiljeggyel lehet fizetni. Lehet például egy kijelölt ajtó, ahol majd a kártyások szállhatnak föl, a többi helyen pedig a mobilosok.

- Nem lehet, hogy ez a rendszer most csak azért működik olajozottan, mert még korlátozott számú felhasználója van?

- Jelenleg bemutatni a mobiljegyet, pontosabban a mobil által generált animációt az első ajtós járatokon kell. Ez Magyarországon lehet, hogy szokatlan, de a külföldiek körében teljesen hétköznapi. A ferihegyi 100E járaton - ahol nagyon sok külföldi fordul meg - folytatott teszt alatt ez teljesen nyilvánvalóvá vált.

Az pedig külön előnye az animációs megoldásnak, hogy egy nyomtatott bérletről a sofőr egészen biztosan nem fogja tudni megmondani, hogy hamis-e. Ebben az esetben ugyanakkor elég egy pillantás. Az is látszik, hogy a mobilfizetési megoldások zömmel QR-kódosak lesznek.

- Mi a baj a gyors Near Fiel Communicatino (NFC) megoldásokkal, amellyel már a bankkártyák is működnek és amely tényleg csak egy mozdulat?

- Ez a megoldás nagyban függ a technológiai cégektől, vagyis attól, hogy az Apple vagy a Google mit enged és mit nem a mobilokon. Ez óriási kockázatot jelent, ha ugyanis egy város például kiépít egy NFC-s rendszert a tömegközlekedési eszközökön, de a mobilok egyik pillanatról a másikra nem lesznek képesek ezt kezelni, akkor nem lesz bevétele a tömegközlekedési vállalatnak.

Amikor a bankkártyák virtualizációját a kártyatársaságok elindították, akkor kemény megállapodásokat kötöttek a nagy technológiai cégekkel. Egy nagy rendszerfrissítés kis startup-cégek fejlesztéseit lehetetleníthetik el, olyanokét, akik nem tudnak különmegállapodást kötni a nagy vállalatokkal. Az Apple NFC-je például nyitott, bárki fejleszthet rá, de nem fizetésre, azt csak és kizárólag az ApplePay számára tartja fenn. Ettől függetlenül nem vetjük el az NFC-t, csak annak nagyobb a beruházási költsége.

Az NM Zrt. egyébként jelenleg egy bluetooth azonosítási rendszerrel is próbálkozik, amely későbbiekben nagyon megkönnyíthetné a belépést a metróállomásokra. Egyáltalán nem biztos, hogy kell nekünk olyan kapu, mint Londonban. Lehet, hogy elég lenne egy validátor, amely jelzi a személyzetnek, ha valaki érvényes jegy nélkül ment át.

- Képes lenne a cég egy valódi idő, illetve távolságalapú szolgáltatást támogatni, vagyis hogy tényleg annyit fizetek az utazásért ahány megállót megyek?

- Természetesen igen, ez nem technológiai kérdés, hanem a szolgáltató döntése. Az utazási díj számítását el is lehet indítani és le is lehet állítani.

- Van arra lehetőség, hogy a mobiljegyet a fővárosi és a tatabányai közösségi közlekedésen túl is bevezessék és ha van, akkor mennyi idő alatt és hol lenne a legcélszerűbb?

- Válaszom, határozottan igen, mi készen vagyunk az országos bevezetésre, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nél minden adott, hogy a platform szolgáltatásunkhoz közösségi közlekedési szolgáltatók csatlakozzanak. Mivel mi készen vagyunk, ezért az igény bejelentését és a szerződés megkötését követő néhány napon belül képesek vagyunk elindítani bárhol az országban a közlekedési mobiljegyet.

- Sokan megkérdőjelezik az NM Zrt. létjogosultságát, hiszen lényegében egy olyan köztes szolgáltatóról van szó, amellyel azért kell szerződést kötniük a szolgáltatóknak, mert törvény kötelezi őket erre. Mi történne, ha a cég megszűnne?

- Összeesne a rendszer. Az NM Zrt. olyan értéklánc alapú platform megoldást kínál, amelyhez ha a partner csatlakozik, akkor az összes közterületi parkolási helyen tud szolgáltatni. Korábban úgy működött, hogy csak ott volt mobilparkolás, ahol azt üzleti alapon megérte szolgáltatni. Most viszont olyan helyeket is bevonunk a mobilfizetésbe, ahol korábban esély sem volt arra, hogy egy új szolgáltató belépjen.