A tervek szerint ez év november 15-én kerül a kormány elé a Bábolna Rt. privatizációs koncepciója. Az elképzelést gyakorlatilag most kezdik csak el kidolgozni, így az sem dőlt még el, hogy egyben vagy szétdarabolva értékesítik-e a legnagyobb állami agrárcéget. Nagy Frigyes, a cég vezérigazgatója mindenesetre már most leszögezte, hogy szerinte nem lehet egyes részeket kiemelve külön értékesíteni, nehéz helyzetbe hozva ezzel a Bábolna többi részét.
Nagy Frigyes, a Bábolna Rt. vezérigazgatója nem kívánta kommentálni a napokban a céggel kapcsolatban felröppent híreszteléseket, amelyek szerint a tőkeerős, bábolnai székhelyű IKR Rt. vásárolná meg az agrárcéget és vezetné ki jelenlegi nehéz finanszírozási helyzetéből. A vezérigazgató tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a társaság nehéz helyzete ellenére jelentős a befektetői érdeklődés, a privatizációról a végső szót pedig a fő tulajdonos ÁPV Rt. mondja majd ki. A vezérigazgató elmondta, hogy a kormány a tervek szerint november 15-i ülésén tárgyalja a Bábolna privatizációs stratégiáját, így esély van arra, hogy a folyamat 2003-ban befejeződhessen.
A magánosításról nincs vita a társaság vezetése és a tulajdonos állam képviselői között. Ami további tárgyalások tárgyát képezi, az az értékesítés mikéntje, hiszen tisztázni kell azokat az alapvető kérdéseket, hogy a céget egyben vagy esetleg részekre bontva, hazai vagy külföldi befektetőknek – vagy ezeket a lehetőségeket ötvözve – értékesítsék. Mivel még nem született döntés, a vezérigazgató a maga részéről nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy melyik lehet a jobb megoldás.
Ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy nem történhet meg a Bábolna egyes tevékenységeinek kimazsolázása, nem lehet bizonyos részeket a pillanatnyi piaci érdekektől vezérelve értékesíteni, ezzel esetleg nehéz helyzetbe hozva a Bábolna többi részét. Nagy emlékeztetett arra, hogy a bábolnai gazdaságban 1970-80-as évekbeli fénykora után, a piacgazdaság létrejöttével megmutatkoztak azok a strukturális hiányosságok, amelyek fokozatosan veszteségessé és eladósodottá tették. Míg 1998-ban egy viszonylag konszolidált állapotban lévő Bábolnát adtak át az akkori vezetők, ez ma nem mondható el, hiszen ő egy 22 milliárd forintos adóssággal küszködő céget örökölt a korábbi vezetőktől.
A jelentős veszteséghez vezető okok közül a vezérigazgató kiemelte, hogy a korábban egyedülálló vertikális integráció láncolata ma nem működhet jól, mert bizonyos elemeit – nem tudni milyen megfontolásokból – kiemelték a rendszerből és eladták. Emiatt az integráció költségesebben s kevésbé hatékonyan működik, mint ahogyan az elvárható lenne. A cégre erőltetett kereskedelempolitika – a magas árakon folytatott beszerzés és az alacsony eladási árak – az elmúlt időszakban folyamatos veszteséget okozott. A Bábolna működésére általánosan jellemző volt a nem elég hatékony költséggazdálkodás, ezeket tetézte még a baromfipiac általános válsága és a forint erősödése.
L. L.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.