A parlament keddi ülésén elfogadta az új közbeszerzési törvényt, amely november elsejétől lép hatályba. Az Orbán-kormány 2011-ben már lecserélte a megelőző közbeszerzési törvényt, s most ismét nem a módosítás, hanem egy új jogszabály megalkotása mellett döntött. Ahogy korábban, úgy most is az uniós jogharmonizációval és a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzéseken indulásának könnyítésével indokolták az új jogszabály létrehozását. Magyarországnak ugyanakkor Brüsszel felé tett vállalása volt, hogy megújítja a magyar szabályozást, az Európai Bizottság komoly kifogásai (a verseny hiánya, egyes projekteknél részrehajló pályázati döntések) és az uniós források szabályos elköltése miatt kellett újraszabályozni a magyarországi közbeszerzéseket.

"Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását" - foglalja össze a változásokat  a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Jó a cél, lássuk a gyakorlatot!

Az új közbeszerzési törvény nagyon sok változást tartalmaz, amely a célként megfogalmazott transzparencia és a verseny növelése mellett remélhetőleg a gyakorlatban is biztosítja majd a minőségi beszerzéseket, és a kis-és középvállalkozások részvételének sikerét, versenyképességük növelését - foglalta össze véleményét az új jogszabállyal kapcsolatban Bende Zsuzsanna, a magyar és uniós közbeszerzési eljárások figyelésével foglalkozó Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő portál (KHF.hu) vezetője.

Könnyítés

A hazai kkv-k jelentősebb bevonását szolgálja, hogy kevesebb referencia kérhető a pályázóktól: legfeljebb a beszerzés becsült értékének 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve árbevétel igazolása írható elő az eljárás során.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében bevezetik a nyilatkozati elvet a kizáró okok és az alkalmasság igazolása során - írja közleményében a Szecskay Ügyvédi Iroda. Ennek értelmében az ajánlattevők az ajánlat, illetve részvételi jelentkezés keretében csupán nyilatkozatot kötelesek benyújtani az ajánlattevő és az alkalmasság igazolásában résztvevő szervezetek vonatkozásában. A kizáró okok és alkalmasság igazolását elsősorban a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatot tevő gazdasági szereplőtől követelheti meg az ajánlatkérő.

A törvény az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak.

A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

Gyorsabb eljárás

A hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.

Üzleti titok

Az ajánlattevő nem minősítheti a teljes részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot üzleti titoknak, sőt csatolt indokolásában konkrétan alá kell támasztania, hogy az iratot milyen okból minősíti annak - foglalja össze Kiss Lilla, ügyvédjelölt, a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársa. Ezen kívül indokolni kell, hogy az adat vagy információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet.

Ugyanakkor az új közbeszerzési törvény korlátozza az iratbetekintés lehetőségét, az ajánlattevő kizárólag indokolt esetben, konkrét jogsértés kapcsán és korlátozott mértékben tekinthet be más ajánlattevő ajánlatába. Az új jogszabály így kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatait teljes egészében megvizsgálhassák.

Lényeges újdonság és a kizáró okok bővülését jelenti, hogy az ajánlattevő kizárható akkor is, ha az adott közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérőt döntésének meghozatalában, vagy számára jogtalan előnyt biztosító, bizalmas információt kísérelt megszerezni - írta az ügyvédi iroda.