A koronavírus-járvány hatására éppen egy évvel ezelőtt kezdett csökkenni az e-matrica vásárlások száma. Az értékesítést befolyásolta és jelenleg is befolyásolja a külföldi vásárlók hiánya, ezzel együtt mégis fordulat állt be az elmúlt év azonos időszakához képest.
A NÚSZ adatai szerint a 2021. évre érvényes e-matricákból április 30-ig - a 2020. decemberi előértékesítéssel együtt – közel 4,3 millió darab kelt el: éves országosból majd 482,5 ezer, megyeiből majd 1,83 millió, a haviból mintegy 429 ezer, a heti matricából pedig közel 1,54 millió darab fogyott.
Egy évvel korábban – ugyanezen időszakban - mintegy 4,16 millió darab e-matricát vásároltak az úthasználók. A 2021. évre értékesített e-matricák száma tehát az idei év első harmadának végére meghaladta az egy évvel korábban ugyanezen időszakban értékesített vignettákét, ami azért különösen jó eredmény, mert a 2019. december – 2020. februári időszak e-matrica vásárlásait még nem a pandémia határozta meg - írja a vállalat.
A 2019-es számokat is túlszárnyalták
Az idei évre április 30-ig értékesített éves vignetták száma nemcsak a 2020-as, hanem még a 2019-es vásárlási adatokat is meghaladta. 2019-es éves országos e-matricából 2019. április 30-ig – szintén az előértékesítéssel együtt – bő 443 ezer, 2020 hasonló időszakában mintegy 474 ezer, míg 2021-ben – szintén a hasonló időszakot tekintve – majd 482,5 ezer darab kelt el. A 2019-re érvényes megyei vignettákból pedig 2019. április 30-ig – szintén az előértékesítéssel együtt – majd 1,72 millió darab, 2020 hasonló időszakában közel 1,73 millió darab, míg 2021-ben – szintén a hasonló időszakot tekintve – majd 1,83 millió darab talált gazdára. Ez azt is jelzi, hogy a közlekedők egyre hosszabb távra terveznek előre az utazásaik tekintetében, és ezt a járványhelyzet sem befolyásolta.
A 2021. évre érvényes megyei matricák közül a legtöbb a Pest megyeiből fogyott, bő 1 millió darab kelt el, míg a Fejér megyeiből mintegy 200 ezer, a Győr-Moson-Sopron megyére érvényes vignettából pedig mintegy 131 ezer darab fogyott. Az előző évi adatokhoz képest a Pest megyei esetében ez bő 4 százalékos, míg a Fejér és a Győr-Moson-Sopron megyei esetében mintegy 10 százalékos növekedést jelent.