"Új Arany Ászokat nem kóstolunk?" -  kérdezte mellettem egy újságíró kolléga a Belvárosi Sörfesztivál sajtónak szervezett sörtúráján. Majd látható csalódottsággal az arcán kóstolta meg az egyik kézműves főzde felsőérlelésű sörét. Megtestesítve az átlag magyar fogyasztót, végül a Borsodi Sörgyár új, kisszériás Jeges nevű sörét mondta a fesztivál legjobbjának.

Minden divathullám beérését az mutatja, amikor a sikertermék utánzatai is megjelennek, de az eredeti név mögé odakötőjeleződik a "-jellegű" szócska (lásd még: pálinka-jellegű ital, paleo-jellegű étel). A kézműves sör a jelek szerint most ért a csúcsára Magyarországon és innen már minden csak lejjebb van: a hazai nagy sörgyárak is elkezdtek - magukhoz mérten - kisszériás termékeket gyártani. Mivel ezek hamisítatlan nagyüzemi italok, nem egyszer százezer hektoliteres mennyiségben főzik őket, csúsztatás lenne, ha kézművesként csomagolnák őket.

Kapcsolódó

Van honnan feltörni

Hogy mennyire mélyről indult a hazai sörkultúra, jól mutatja, hogy tíz éve még nagyjából azt jelentette a házi sör, ha a gyártók minőségbiztosításán megbukott termékeit nyomott áron felvásárolták a vendéglátók, majd a kocsma nevén árusították. Ezt követték a kézműves előretörés hiánygazdaságokra jellemző irreális alapanyag-választásai. Jó példa erre, hogy míg a két világháború alatt csak szükségből, vagy kényszerből főztek cirokból sört, addig néhány éve ezeket még prémium áron értékesítették.

Mostanra a magyar kisüzemi sörgyártás valódi, apró, de pezsgő piaccá változott. Amelyben az eltérő erjesztési technikák, érlelések, szűrések hozzák a minőségbeli javulást. A piacon is egyre népszerűbbek lett a kisüzemi sörök, így a nagy gyárak is lépéskényszerbe kerültek. Speciális, saját söröket kezdtek főzni. Ennek pedig így vagy úgy, de a fogyasztók a nyertesei.

A hazai sörhelyzet

Magyarországon tavaly 6,7 millió hektoliter sört főztek. A sörfogyasztás is évek óta 6-6,1 millió hektoliter környékén mozog. Az értékesített sör 99 százalékát a négy magyarországi sörgyár állította el. A piac legnagyobb része így a a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. kezében van. Mellettük jelen van a Carlsberg is, amely főként exportra termel hazánkban.

A Heineken Hungária (köznyelvi formájában a soproni sörgyár) például már tavaly bemutatta saját APA nevű kis mennyiségben gyártott sörét. Ezt idén követte az Óvatos Duhaj, amely egy IPA-jellegű (indian pale ale) sör. Azért csak jellegű, mert a 4,8 százalékos alkoholfokú sörük valójában nem felel meg a műfaji követelményeknek, ahhoz ugyanis 6 százaléknál magasabb alkoholtartalmúnak kéne lennie.

Az új típus hosszú fejlesztés eredménye, ráadásul új beruházást igényelt a gyártótól: felső erjesztésű tartályokat kellett vásárolniuk. A cég ráadásul alábecsülte a főzött mennyiséget, mert a vártnál nagyobb rá a kereslet. A tervek szerint folyamatosan portfólióban tartják majd - avatta be lapunkat a Heineken a sörfesztiválon.

Azt ugyan nem mondták el, hogy mekkora mennyiséget főznek az Óvatos Duhajból, de iparági pletykák szerint közel 100 ezer hektoliter készülhet belőle. A szakblogok is rajonganak érte, a mennyiségi sörfogyasztás kiemelkedő szereplője lehet.

Előre sörfőzők, -mesterek!

A gyártás mondhatni testközelbe került: viszonylag kis befektetéssel már bárki főzhet sört, akár profi körülmények között is. Már 30-50 ezer euróért (10-15 millió forintért) is vásárolhatók olyan berendezések, amelyekkel akár évi 1-2 ezer hektoliter főzött mennyiség előállítható. Ez valójában a hazai mezőnyben nem is lenne kiugróan alacsony: az ismertebb Fóti Sörfőzde például évente 3-4 ezer hektolitert készít csak.

A legtöbb hazai üzem nem szívesen mondja meg, hogy pontosan mekkora beruházást igényelt az üzeme létrehozása. Azonban azt mondják, hogy átlagosan 50-100 millió forint ráfordítást igényel egy manufaktúra létrehozása, ahol a néhány ezres tartományban főznek sört.

Az idei fesztiválon bemutatkozó First The Craft Beer Co. a látványsörfőzdéje elindításánál már egy kategóriával nagyobb léptékben gondolkodott. Az első APA, IPA és Pils söreiket 800-900 ezer euróból (250-280 millió forintból) fejlesztették ki, de a befektetésben benne van hamarosan megnyíló üzemük kivitelezési költsége is - mondta el Kurucz Dániel a cég egyik alapítója a Napi.hu-nak.

Az kell, hogy ismerjék meg a nevet

A piacon azonban még egy ekkora beruházással sincsenek biztonságban: ahogy arról korábban már írtunk, a hazai oligopol, négy nagy gyártó által uralt piacon, szinte lehetetlen bejutni a vendéglátó helyekre. A kocsmák nagy része ugyanis kötbéres szerződésben áll valamelyik nagy gyárral, amely olyan fogyasztási számokat ír elő, amelyet teljesíteni kell, hogy nem érdemes kockáztatni kisüzemi vendégsörök árusításával. Ha nem teljesül a limit, a büntetés a profitnál is nagyobb tételt vihet el. Ugyanez a rendszer - igaz a szponzoráción keresztül - megvalósul a hazai fesztiváloknál is, így csak a tucatnyi hazai sörös rendezvény marad.

A vendéglátóknak fontosak a repitárgyak is, vagyis a gyártóktól kapott poharak, hamutálak vagy söralátétek. Ennek a marketing költségét nagyjából 1500 euróra (500 ezer forintra) becsüli, amely sok szereplő marketing költségvetésébe egyszerűen nem fér bele, a First azonban készül arra, hogy felszereli a partnereit.

A vendéglátóhelyek nem is a kieső profit miatt jelentenek fájó pontot: azt a lehetőséget veszi el, hogy megismerjék a termékeiket. Kurucz úgy tudja, hogy a multiknak kisebb a csapolt forgalmuk, mint amennyi sört a boltokban értékesítenek. Ezért is döntöttek úgy testvérével, Kurucz Gergővel, hogy látványsörfőzdét nyitnak a Váci úton. "A cél az, hogy az embereknek legyen jó élményük a sörrel, ha látják, hogy készül és miből, akkor emlékeznek majd rá" - mondták el.

A hétvégén meg is kóstolhatja a söröket

Június 15-én nyitott meg a hetedik Belvárosi Sörfesztivál a fővárosi Szabadság téren. A vasárnapig tartó eseményen 200 féle sört kóstolhat meg, a kisüzemi és a kézműves termékek mellett a nagyobb gyártók söreit is csapra verik.