A 2017. július 1-je óta létező új szövetkezeti forma megalkotásának célja az volt, hogy az aktív nyugdíjasokat re-integrálja a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában. Ennek érdekében azoknak a cégeknek, akik ilyen típusú szövetkezet számára szerveznek ki feladatokat, jelentősen kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának.
A hazai nyugdíjas szövetkezetek helyzetét legutóbb tavaly októberben vizsgálta az Opten. Akkor mindössze 36 ilyen szövetkezet működött az országban - számuk mára elérte a 148-at.
Az alapítási láz elsősorban a fővárosban és környékén volt erős: Budapesten fővárosban 41, Pest megyében 32 nyugdíjas szövetkezet működik jelenleg. Vidéken elsősorban Fejér megyében és Győr-Moson-Sopron megyében láttak fantáziát ebben a társulási formában.
A cégadatok szerint a szövetkezetek döntő többség főtevékenységként egyéb emberierőforrás-ellátással, gazdálkodással (62 darab), valamint munkaerő-kölcsönzéssel (18 darab) foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ezek a társulások több szakterületre közvetítenek más gazdasági szereplők számára nyugdíjas munkaerőt. Népszerű gazdasági tevékenység még a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás (11 darab) és az összetett adminisztratív szolgáltatás (9 darab) is.
A kedvező képet némiképp árnyalja a 2017-es pénzügyi beszámolók vizsgálata. A nyugdíjas szövetkezetek közül 145 darab adott le pénzügyi beszámolót, amelyek alapján összesen 632 millió forint árbevételt értek el, ami annyit jelent, hogy az egy szövetkezetre jutó árbevétel alig haladja meg a 4,3 millió forintot.
Az alkalmazotti létszámnál sem jelentős a szövetkezetek súlya, mivel összesen 583 főt jelentettek le, igaz ebben a számban kizárólag a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerepelnek, a tagi jogviszonnyal rendelkezők nem.
Az Opten tavaly októberben az ilyen típusú társulások számának ugrásszerű növekedését prognosztizálta, ami be is következett, ugyanakkor a nyugdíjasok ilyen formában történő tömeges foglalkoztatása és ezzel együtt a nyugdíjas szövetkezetek gazdasági megerősödése még várat magára - állapította meg Hantos Zoltán, a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
| Megye | Darab |
| Budapest | 41 |
| Bács-Kiskun | 2 |
| Baranya | 6 |
| Békés | 1 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 6 |
| Csongrád | 7 |
| Fejér | 8 |
| Győr-Moson-Sopron | 8 |
| Hajdú-Bihar | 3 |
| Heves | 5 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 5 |
| Komárom-Esztergom | 2 |
| Nógrád | 0 |
| Pest | 32 |
| Somogy | 1 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 5 |
| Tolna | 3 |
| Vas | 4 |
| Veszprém | 5 |
| Zala | 4 |
| Összesen | 148 |
| Forrás: Opten | |