Nem csak a befektetési alapokból és más állampapírokból, de a biztosításokból is kerülhetett pénz a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP Plusz) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A hazai biztosító cégek életbiztosításokban kezelt vagyona ugyanis a második negyedév végére némiképp visszaesett, legalábbis a hagyományos életbiztosításoké.
Az adó-visszatérítés is elpárolgott
Március végén még 702,1 milliárd forintot kezeltek a biztosítók klasszikus életbiztosításokban. Ezek lényege, hogy már a megkötés idején tudja az ügyfél, minimum mekkora biztosítási összegre számíthat a lejáratkor, ha közben rendesen fizeti a díjakat. Június végére azonban az ilyen biztosítások tartaléka 694,6 milliárd forintra csökkent.
Történt ez annak dacára, hogy ebben az időszakban érkezhetett meg a biztosításokba annak az adó-visszatérítésnek egy része is, amelyet a nyugdíjbiztosítások után igényelhetnek az ügyfelek. A hagyományos életbiztosítások tartaléka 2016 eleje óta folyamatosan nőtt, egyetlen negyedév volt csupán, amikor minimális visszaesést mértek, de akkor sem akkorát, mint az idei második negyedévben. Az állománycsökkenés egyik oka lehetett az, hogy elindult a szuper állampapírnak is nevezett MÁP Plusz értékesítése, és ez az életbiztosításokból is vont el megtakarítást.
Hasít a unit linked
A másik fő életbiztosítási terméknél, a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításoknál viszont nőtt a tartalékok mennyisége. Június végén ezekben a biztosításokban 1296 milliárd forint volt, ami történelmi rekord. A unit linked életbiztosításoknak köszönhető csak, hogy végül a teljes életbiztosítási tartalék nem csökkent Magyarországon, sőt újabb csúcsra, 1990,5 milliárd forintra emelkedett.
Az átrendeződés a unit linked biztosítások irányába azt eredményezte, hogy csökkent a biztosítók államkötvény-állománya. A hagyományos életbiztosítások tartalékai döntő részben állampapírok, a unit linked alapokban viszont sok részvény és befektetési jegy is van. A biztosítók állampapír-állománya több mint 17 milliárd forinttal csökkent a második negyedévben, és ismét 1300 milliárd forint alá került.
A vagyonbiztosítások is jól mennek
Az egyéb biztosítások tartaléka a történelem során először átlépte a 600 milliárd forintot, egyetlen év alatt csaknem 10 százalékot nőtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a nem életbiztosítási piac egyre erősebb, a díjbevételek dinamikusan nőnek. Az a tendencia már eltűnőben van, hogy a második negyedévben csökken az egyéb biztosítások tartalékának a mennyisége, mivel egyre több az olyan szerződés, amely év közben újul meg, és nem az év elején.
A unit linked életbiztosítások és a nem életbiztosítások tartalék-növekedése miatt a teljes biztosítói tartalék-állomány is nőtt, a félév végén megközelítette a 2500 milliárd forintot, ami rekordnak számít. A biztosítók eszközállománya ugyanakkor csökkent március óta, a teljes eszközállomány 2964 milliárd forint volt. A piaci szereplők sajáttőkéje 36 milliárd forinttal 305,1 milliárd forintra ment össze három hónap alatt.
Lehet igény kötvényre
A biztosítók legjelentősebb befektetései a magyar állampapírok, a mérlegfőösszeg 43 százaléka ebben van. Míg azonban az állampapírok mennyisége csökken, a részvényekben és befektetési alapokban lévő biztosítási tartalékoké emelkedik. Földrajzi szempontból is igyekeznek a biztosítók diverzifikálni, a külföldi eszközökben lévő tartalék is egyre nagyobb. Nemzetközi intézményektől is főleg befektetési jegyeket vagy tőzsdén kereskedett befektetési alapokat (ETF) vesznek a cégek.
Érdekesség, hogy a biztosítóknál lévő hazai vállalati kötvényállomány egyre kisebb, bár korábban ezek a cégek szívesen fektettek vállalati hitelpapírokba. Öt évvel ezelőtt az állományuk még megközelítette a 200 milliárd forintot, most viszont már a 100 milliárdot is alig éri el. Ez alapján könnyen lehet, hogy ha ismét megjelennek a piacon a vállalati kötvények például az MNB Növekedési Kötvényprogramjának köszönhetően, a biztosítók is felsorakoznak majd a vevők között.