Így hat a magyar nyugdíjakra a klímaváltozás

A tavalyi bravúr után az idei első negyedév is jól sikerült az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak számára. A járvány dacára, 2020-ban az önkéntes nyugdíjpénztárak 4,13 százalék - záró vagyonnal súlyozott - átlagos nettó hozamot értek el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közlése szerint. Az inflációs hatást (2,7 százalék) figyelembe véve ez nettó 1,39 százalékos reálhozamnak felel meg. Az idei első negyedévben pedig a portfóliók csaknem háromötöde tovább emelkedett, leginkább csak a nagyon minimális kockázatot vállaló klasszikus vagy a pénztárak kifizetéseire szolgáló szolgáltatási portfóliók kerültek mínuszba. 

Ahogy az elmúlt évek szinte mindegyikében történt, a nagyobb kockázat vállalása 2021 első három hónapjában is magasabb hozammal járt. A növekedési alapok, illetve a részvényeket magas arányban tartó nyugdíjpénztári portfóliók árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben. Az első negyedév nyertese az Allianz kockázatvállaló alapja lett 6,32 százalékos hozammal. A képzeletbeli ezüstérmet az OTP dinamikus portfóliója szerezte meg, miközben mindkét alap deklaráltan 90 százalék körüli arányban tart részvényeket. 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A zöld pénztári alapok is ott vannak az élbolyban az idén is. Az Aegon jelenleg Megatrend néven futó portfóliója több mint 4 százalékos hozamot ért el egyetlen negyedév alatt. Ez az alap két évvel ezelőttig a klímaváltozás nevet viselte, de a befektetési stratégiája most is ezt a trendet képviseli. A befektetések fókuszában a megújuló energia, az energiatakarékosság, az erdők védelme, az elektromos autózás és az energiatárolás állnak. 

A környezetvédelem, a fenntarthatóság áll a középpontban az Aranykor nyugdíjpénztár ESG alapjánál is. Az environmental, social and goverment (ESG), vagyis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontokat figyelembe vevő cégek részvényei és kötvényei egyre több figyelmet kapnak Magyarországon is. Az ilyen papírok iránti kereslet folyamatosan nő, és az efféle vállalatok papírjainak az árfolyama is gyorsabban emelkedik, mint a többi cégé. Az elmúlt években a zöld tematikájú befektetési alapok hozama túlszárnyalta a többi részvényalapét, és az ily módon befektető nyugdíjpénztárak is szépen teljesítettek. 

A zöld alapok ugyan kitűnnek a magas kockázatú, legalább 40 százaléknyi részvényt tartó növekedési alapok közül, de a többi növekedési alap is jó eredménnyel zárta az év első három hónapját. A hozamuk 1,52-6,32 százalék között volt, ami évesítve 6,24-27,8 százalékos hozamot jelent.

A kiegyensúlyozott alapok többsége is pluszban áll

A pénztártagok legnagyobb része azonban nem vállal ekkora rizikót, a többségük úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióban gyűjti a nyugdíjcélú megtakarítását. Ezekben az alapokban 25-40 százalék között van a részvények aránya, a megtakarítás nagyobbik hányada állampapírba kerül. Az ilyen alapok hozama egy kivételével pozitív lett az első három hónapban, az Aegon kiegyensúlyozott alapja zárt csak minimális mínuszban.  A legjobban az ország legnagyobb nyugdíjalapja, az OTP kiegyensúlyozott portfóliója teljesített a kategórián belül, 1,68 százalékot emelkedett az árfolyama, ami évesítve csaknem 7 százalékos hozamot jelentene. A hozamok szerinti rangsorban az első negyedévben Aranykor, a Pannónia és az MKB alapjai követik az OTP-t a kiegyensúlyozott kategórián belül. 

Azt azonban az MNB is folyamatosan hangsúlyozza, hogy ezek hosszútávú befektetések, nem érdemes egy-egy negyedév teljesítménye alapján megítélni egy pénztárat. A 15 éves hozamráták alapján a kiegyensúlyozott alapok teljesítménye általában elmaradt valamelyest a növekedési alapokétól, a legjobban hosszabb távon is a magas kockázatot vállaló portfóliók tejesítettek eddig. 

A kockázatkerülő, 25 százalék alatti részvényarányt tartó klasszikus alapok ismét a leggyengébbek között voltak. Mindössze két alap: az Aranykor klasszikusa és az OTP kockázatkerülő portfóliója zárta pluszban a negyedévet, a többi ilyen portfólió árfolyama esett. A magyar állampapírok árfolyama az idén esett. Ez okozta, hogy a gyakorlatilag csak állampapírokat tartó nyugdíjalapok is mínuszban állnak. Hosszabb távon is a klasszikus portfóliók voltak a leggyengébbek az elmúlt 10-15 évben. 

A magánnyugdíjpénztáraknál minden jól alakul

A magánnyugdíjpénztáraknál is kedvezően alakultak az árfolyamok. Ezeknél az intézményeknél a növekedési alapok a legnagyobbak, és ezek hozama lett a legmagasabb az első negyedévben, 1,99-2,7 százalék között volt. Ez minden bizonnyal reálhozamot jelent, vagyis azok a tagok, aki most lépnének át az állami nyugdíjrendszerbe, több reálhozamot kaphatnak vissza, mint azok, akik akár egy negyedévvel ezelőtt döntöttek így. A kiegyensúlyozott portfóliók közül egyedül a Budapesté van kis mínuszban, a többi háromnak emelkedett az árfolyama. A klasszikus alapok közül pedig kettő zárta pluszban és kettő mínuszban az év első három hónapját.

Talán ennél is fontosabb hír a megmaradt alig 54 ezer fős tagság számára, hogy a pénztárak a jelek szerint az idén is elkerülhetik a végelszámolást. A megmaradt tagság ugyanis lelkesen fizeti a tagdíjakat, mindegyik intézménynél megvan a szükséges 70 százalékos minimális arány. Sőt a tagság többsége a pénztárak működésére is befizeti az elvárt adományokat, ami szintén szükséges lehet ahhoz, hogy az intézmények hosszútávon fennmaradhassanak.