Nagyot hajráztak a nyugdíjpénztárak tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 87 milliárd forintnyi hozamot értek el az év utolsó három hónapjában, ennek köszönhetően több mint 63 milliárd forint lett 2020-ban a befektetési tevékenységük eredménye. Pedig az év rosszul indult, az első három hónapban több mint 100 milliárd forintos veszteséget értek el a portfóliók, és még szeptember végén is 23 milliárd forint fölötti mínuszban álltak a kasszák.

Öregedő tagság

Kapcsolódó

A tavalyi évnek ez a legjobb híre az intézmények számára. Kevésbé kedvező az a fejlemény, hogy tovább csökkent a taglétszám. 2020 végére az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1,105 milliós tagságuk maradt, ez 5 ezerrel kevesebb a 2019 véginél. Az új belépők száma nem éri el a kilépő és szolgáltatásban részesülő tagokét, vagyis azokét, akik elérik a nyugdíjkorhatárt. Ők egyre többen vannak, a pénztártagok átlagéletkora ugyanis folyamatosan nő. Az MNB adatai szerint a következő négy évben csaknem 160 ezren érik majd el pénztártagok közül a nyugdíjkorhatárt.

2019 végén a 30 év alatti pénztártagok aránya már alig érte el az 5 százalékot, és a 30-44 éveseké is vészesen fogy, 36 százalék alá csökkent. A 45-59 éveseké eközben nő, lassan eléri a 45 százalékot, a 60 fölöttieké pedig közelít a 15 százalékhoz. Minél idősebb egy pénztártag, annál nagyobb a megtakarítása. A pénztári vagyon több mint háromnegyede a 45 év fölötti tagok egyéni számláin található. A huszonéves tagok átlagos egyenlege alig haladja meg a 210 ezer forintot, a 30-44 éveseké majdnem 900 ezer forint volt 2019 végén, a 45-59 éveseké már csaknem 1,5 millió, a 60 fölöttieké pedig több mint 2,5 millió forint volt.

A nyugdíjba vonulás után sem kell feltétlenül megszüntetniük a számlájukat a tagoknak, lehetőség van arra, hogy tovább vigyék a tagságukat akár úgy is, hogy csak a megtakarításuk egy részét veszik fel. Tavaly a piacok esése idején nem is lett volna tanácsos az alacsony árfolyamok mellett kivenni a pénzt és realizálni a veszteséget. A tagok nem is csapolták meg a szükségesnél jobban a számláikat, a fedezeti tartalékot érintő kifizetések a 2019-esnek csak a 70 százalékát érték el, 89 milliárd forintot tettek ki.

Majdnem meglett a rekord

A fogyatkozó taglétszám ellenére a tagdíjbevételek nőttek 2020-ban. Összesen 132 milliárd forint folyt be a pénztárakba, vagyis kis híján meglett az 2018-as rekord, ami 133 milliárd forint volt. Az elmúlt két évben a pénztári tagdíjbefizetésre negatív hatással volt a cafeteria-szabályok változása. 2019 óta a munkáltatói tagbefizetéseket ugyanolyan terhek sújtják, mint a béreket, emiatt visszaesett a pénztáraknál a munkáltatói tagdíjak volumene. 2018-ban ez még meghaladta a 42 milliárd forintot, 2019-ben és tavaly már a 32 milliárd forintot sem érte el. A munkavállalók egyéni befizetései viszont évről évre nőnek, tavaly 109 milliárd forint fölötti rekordot értek el.

Az államtól visszaigényelt adó összege is rekordot döntött, 16,66 milliárd forint volt 2020-ban, amiben szerepet játszhat az is, hogy tavaly már nem csak az egyéni, de a munkáltatói befizetései után is járt a 20 százalékos, maximum évi 150 ezer forintos visszatérítés. Ennek, a befizetéseknek és a hozamoknak köszönhetően 2020 végén az önkéntes nyugdíjpénztárak egyéni számláin már 1625,2 milliárd forint volt, ami tagonként átlagosan 1,45 millió forintos egyenleget jelent.

A növekvő tagdíjbevétel és a hozam azért is fontos a pénztárak számára, mert az intézmények a működésüket a frissen befizetett tagdíjakból finanszírozzák. A nem fizető tagdíjak számláiról akkor vonhatnak le, ha pozitív volt a portfólió hozama, akkor a minimális tagdíjbefizetésre eső részt leveheti a pénztár. Mivel 2020-ban az év jelentős részében mínuszban voltak a portfóliók, ez utóbbi összeg a szektorban nem érte el az egymilliárd forintot, csak a kétharmada volt a 2019-esnek.

A pénztárak teljes működési bevétele így nem érte el a 7 milliárd forintot, csaknem 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadások ugyanakkor kis mértékben nőttek, 7,61 milliárd forintra, emiatt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor 650 millió forintos veszteséggel zárta az esztendőt.

A magánnyugdíjpénztáraknál minden jól alakult

A tíz évvel ezelőtt államosított magánnyugdíjpénztárak működési eredménye viszont pozitív lett tavaly, a megmaradt négy intézmény 190 millió forintos nyereséggel zárta az évet. A taglétszám folyamatosan csökken, mindössze 54 ezren maradtak a pénztártagok.

A portfóliók az évet pluszban zárták, az első negyedév hatalmas veszteségét második negyedév korrekciója és az utolsó három hónap ralija csaknem 8,8 milliárd forintos nyereségbe fordította át. A magánkasszákban kezelt vagyon ennek köszönhetően 275,86 milliárd forintra nőtt, vagyis egy átlagos pénztártag egyenleget már 5,1 millió forintra rúg. (Az államosítás idején 1 millió forint körül volt az átlagos egyenleg.)

A pénztárak számára jelenleg a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elérjék a tagok körében a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, most éppen a legnagyobb pénztár, a Horizont kampányol annak érdekében, hogy a tagok minél nagyobb arányban fizessék be a tagdíjat. Emellett az intézményeknek működési támogatásra is szükségük van a fennmaradáshoz, de úgy tűnik, a megmaradt tagság ezt is viszonylag lelkesen fizeti, hiszen a szektor működési szinten nyereséges.