Nagyon durva negyedéven vannak túl a nyugdíjpénztárak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A koronavírus-járvány miatt összeomló tőzsdék az önkéntes és a magánnyugdíjpénztárak befektetéseit sem hagyták érintetlenül, hatalmas veszteség keletkezett a portfóliókon. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredménye az első negyedévben mínusz 100,4 milliárd forint lett, ilyen rossz három hónapjuk még sosem volt az intézményeknek. Ennyire negatív hozamú negyedév a 2008-2009-es válság idején sem fordult elő.

Átmeneti is lehet a veszteség

A veszteség persze valószínűleg csak átmeneti, hiszen már most is jóval magasabban járnak az árfolyamok, mint március végén, így aki nem vette ki a pénzét, nem realizálta az átlagosan körülbelül 6-7 százalékos bukást. Tavaly egész évben 133,75 milliárd forintnyi nyereség keletkezett a portfóliókon, tehát március végén még elvileg valamivel magasabban jártak az árfolyamok, mint 2018 végén. Az MNB is arra figyelmeztette a  pénztártagokat, ne vegyék ki a megtakarításaikat ebben az időszakban, hiszen ha várnak egy keveset, jóval több pénzhez juthatnak hozzá, hosszútávon ugyanis az intézmények jól teljesítenek.

A negatív hozamoknak köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztári tagok számláján lévő vagyon 1422,5 milliárd forintra csökkent, vagyis egy átlagos pénztártagnak 1,28 millió forint volt március végén a számláján, csaknem 100 ezer forinttal kevesebb, mint tavaly év végén.

A magánnyugdíjpénztáraknál is hasonlóan rosszul alakultak az árfolyamok az első negyedévben. A befektetési tevékenységük eredménye mínusz 22,2 milliárd forint lett, ami átlagosan 9 százalékos árfolyamcsökkenést jelent a portfólióknál. A magánkasszáknál azért lehet nagyobb az árfolyamcsökkenés, mint az önkénteseknél, mert az önkéntes nyugdíjpénztárak kevesebb részvényt, kockázatos eszközt tartanak. Az önkéntes kasszáknál a magyar állampapírok aránya tavaly év végén is meghaladta az 51 százalékot, a magánnyugdíjpénztáraknál alig 47 százalékos volt. A magánkasszák portfóliója a negatív hozamok miatt 247,6 milliárd forintra csökkent, ennek köszönhetően egy átlagos tag megtakarítása a tavaly év végi 4,93 millió forintról 4,53 millióra esett vissza.

A tagok hallgattak a jó tanácsra, az önkéntes nyugdíjpénztárakból lényegesen kevesebb pénzt vettek fel az első negyedévben, mint 2019 elején. Összesen 26,8 milliárd forintot fizettek ki a kasszák, ami 15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A magánnyugdíjpénztárakból viszont lényegesen több pénzt vettek ki egyösszegű szolgáltatás formájában, mint tavaly.

Csökken a taglétszám

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, ha lassuló ütemben is, de még mindig csökken, alig éri már el az 1,11 millió főt. Örömteli fejlemény a pénztárak életében, hogy az idei első negyedévben a válság ellenére is nőtt az új belépő száma. Összesen 9912-en léptek be a pénztárakba, ami kétéves rekordnak számít. A megmaradt tagság és az új belépők ráadásul szépen fizetnek, a tagdíjbevétel az idén nőtt, és nem csak az egyéni befizetéseknek, hanem a munkáltatói hozzájárulásoknak köszönhetően is. A teljes tagdíjbevétel 25,84 milliárd forint lett, csaknem 9 százalékkal több, mint egy éve, a tagok egyéni befizetései 4,6, a munkáltatói befizetések pedig 15 százalékkal nőttek 2019-hez képest.

Az utóbbi növekedés azért kiemelten fontos, mert a 2019-től érvényes cafetéria-szabályok miatt a munkáltatói befizetések durván visszaestek. Akkortól ugyanis a nyugdíjpénztári hozzájárulásokat ugyanolyan terhek sújtják, mint a munkabéreket. A munkavállalók ugyanakkor a munkáltatói befizetések után is visszaigényelhetnek személyi jövedelemadót, amelynek mértéke 20 százalék, maximum évente 150 ezer forint. A változásnak köszönhetően mindenesetre 2019-ben 26 százalékkal kevesebb munkáltatói befizetés érkezett az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. Az idei év eleje tehát biztatóan alakult, kérdés, hogy a válságban megroggyant cégek képesek-e tovább fizetni ezeket a béren kívüli juttatásokat.

A magánkasszáknál is folyamatosan csökken a taglétszám, már az 55 ezret sem éri el. A tagdíjbevétel náluk is nőtt valamelyest, de elhanyagolható, hiszen a tagok csak minimális tagdíjat fizetnek.

Az eredmények eddig jók

Kedvező fejlemény a pénztáraknál az is, hogy működési szinten ismét nyereségessé váltak. Az első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak működési bevétele 1,965 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal több, mint egy éve. A működési eredmény ennek köszönhetően szektor szinten 157 millió forint lett. Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári szektor veszteséges volt. A nyereségességet viszont az idén is csak úgy tudták elérni az intézmények, hogy a tavalyi szép hozam terhére levontak pénzt a nem fizető tagok számláiról - erre a törvény lehetőséget biztosít -, az első negyedévben ez az összeg több mint 200 millió forint volt, vagyis a működési bevétel több mint 10 százaléka innen származott. Ezt a levonást viszont csak a pozitív hozamok terhére tehetik meg a kasszák, így kérdéses, hogy a jövőben is megtehetik-e majd ezt, hiszen az idei év hozamai eddig nem túl fényesek.

A magánnyugdíjpénztárak működési eredménye továbbra is pozitív, 234 millió forintos nyereséggel zárták az első negyedévet, ami csaknem 12 százalékkal magasabb a tavalyinál. A maradék tagság lelkesen fizeti a pénztári tagdíjakat és a működési hozzájárulást is, 75-80 százalék a tagdíjfizetők aránya a pénztáraknál, és a legnagyobb kasszánál, a Horizontnál 65 százalékon áll a működési adományt befizetőké is.