Megtorpant a nyugdíjpénzek növekedése - ez áll a háttérben

Nagyon nehezen birkóznak meg az idén az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak a koronavírus-járvány okozta piaci eséssel. Az év eleje óta egy kivételével az összes magán-nyugdíjpénztári alap mínuszban van, és az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói közül is csupán egy-kettőnek sikerült szeptember végére pozitív hozamot elérnie.

Egyetlen kivétel van csak a listában, az Aegon önkéntes pénztári alapjai közül az úgynevezett megatrend alap, amely korábban klímaváltozás néven futott. A környezettudatos, fenntartható cégek részvényeibe fektető portfólió árfolyama az első kilenc hónapban több mint 15,5 százalékot emelkedett, csak a harmadik negyedévben 8,25 százalékos hozamot ért el. A zöld befektetéseknek tehát nem ártott a koronavírus sem, minden más pénztári portfólió viszont mínuszban van a részvénypiacok esése és az állampapírok alacsony hozama miatt.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Lejtőn a növekedési alapok

A hozamok az idén eddig aggasztóan alakultak. Az első negyedév végére az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióin több mint 100 milliárd forintos veszteség keletkezett a tőzsdék zuhanása miatt, ennek a nagyját azonban a második negyedév végére sikerült ledolgozni, június 30-án már csupán 23 milliárd forint körül volt a mínusz. A harmadik negyedév kezdete is biztatóan alakul, az amerikai tőzsdék például új rekordokon álltak, szeptemberben viszont már lefelé konyultak az indexek. A harmadik negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztári alapok csupán negyede ért el pozitív hozamot, a magánnyugdíjpénztáraknál egyetlen klasszikus alapnak (Szövetség) sikerült ez a bravúr.

A legnagyobb mínuszban kilenc hónap után a részvényeket magas arányban tartó nyugdíjpénztári portfóliók állnak. Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok közül jelenleg az Allianz kockázatvállaló portfóliója a sereghajtó, csaknem 8 százalékot esett az árfolyama az év eleje óta. Több mint 5 százalékos mínuszban áll a Honvéd és a Pannónia növekedési portfóliója, az OTP 90 százalékos részvényarányt tartó dinamikus alapja csaknem 4,7 százalékot esett. Maga a harmadik negyedév ezeknél az alapoknál nagyjából stagnáló árfolyamokat hozott, sőt az Allianz kockázatvállaló alapjának emelkedett is az árfolyama, de messze van még a tavaly év végitől. Vannak persze olyan növekedési alapok is, amelyek sokkal jobban állnak, az Aranykor lendület portfóliójának az árfolyama mindössze 0,26 százalékos mínuszban volt szeptember végén, miután ez az alap a harmadik negyedévben is szépen teljesített.

A magánnyugdíjpénztáraknál hasonló a helyzet. A növekedési alapok 4-5 százalékos mínuszban vannak az év eleje óta, és bár hosszútávon ezek a portfóliók jól teljesítettek, az idén a pénztártagok egyelőre nem számíthatnak reálhozamra, sőt az is kérdéses, lesz-e hozam egyáltalán.

Kisebb kockázat, kisebb bukás

A mérsékeltebb kockázatot vállaló portfólióknál a visszaesés is kisebb volt. A legnagyobb méretű önkéntes nyugdíjpénztári alapok, a kiegyensúlyozott portfóliók többsége kevésbé csúszott vissza, mint a növekedési alapok. Pluszban ugyan egyik alap sem áll még, de vannak olyanok, amelyek a második negyedév szép teljesítményén a harmadikban is tudtak javítani, és ezzel egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy ledolgozzák a márciusi-áprilisi gigantikus veszteségüket.

A már említett Aranykor az egyik közepes kockázatú portfóliója, az egyensúly névre keresztelt alap idei vesztesége már 0,5 százalék alatt van, miután az árfolyama a harmadik negyedévben is tovább emelkedett. Szintén jól forgatták a pénzt a körülményekhez képest az ország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári alapjának, az OTP kiegyensúlyozott portfóliójának a kezelői, szeptember végére 0,66 százalékosra csökkent ennek az alapnak a vesztesége. A nagyobb kiegyensúlyozott alapok idei hozama egyébként eléggé vegyesen alakult, a legjobbaké 1 százalék alatti mínuszban van, de előfordulnak 3-4 százalékos esések is.

A magánkasszáknál hasonló a helyzet, a Szövetség kiegyensúlyozott alapja csupán 1,1 százalékot esett kilenc hónap alatt, az MKB-é eközben több mint 4-et. A magánnyugdíjpénztáraknál a harmadik negyedév sem sikerült jól, minden növekedési és kiegyensúlyozott alap árfolyama esett.

Egy-két plusz nullás akad

Az Aegon megatrendjén kívül klasszikus és pénzpiaci alapok között akadt kettő, amelyiknek a hozama az idén pozitív maradt. Az egyik a Honvéd pénzpiaci alapja, a másik pedig az OTP kockázatkerülő portfóliója. Mindkettő minimális hozamot ért el, ennek a legnagyobb részét ráadásul a harmadik negyedévben. A magán ágon csak a Szövetség klasszikus alapja volt még erre képes. A klasszikus alapok többsége is mínuszban van ugyanis az idén, igaz, ennek a mértéke nem nagy, sehol sem éri el 2 százalékot.

Mindez nem meglepő, a magyar állampapírokon sem volt az idén hozam. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapír-indexei közül a legjobban a ZMAX áll, 0,3 százalékot emelkedett az év eleje óta, ebben az indexben azonban csak a három hónapnál rövidebb állampapírok árfolyama szerepel.

A nyugdíjpénztárak jellemzően hosszabb papírokat tartanak, a kötvények árfolyamát követő indexek kivétel nélkül estek az idén, az egyévesnél hosszabb állampapírokat követő MAX szeptember végéin több mint 0,7 százalékot esett, és ennyit csökkent az összes magyar állampapír-indexet magában foglaló CMAX is. A 20 évesnél hosszabb papírok indexe, a HMAX szeptember utolsó napján 1,41 százalékos mínuszban állt, de ez az index mozog a leghektikusabban, azóta viszonylag sokat emelkedett.

Működési kockázat is az alacsony hozam

A magánkasszák helyzete stabil, a pénztártagok működési hozzájárulásainak köszönhetően elegendő forrásuk van a működésükre. Alapesetben csak a befizetett tagdíjakból vonhatnának le legfeljebb 2,5 százalékot a működési alapjukba, ez azonban jóformán a "hideg vízre" sem lenne elég.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is hasonló a helyzet, ezek szintén csak a frissen befizetett tagdíjakból vonhatnak el a működésükre. Problémát jelent viszont, hogy a több mint 1,1 milliós tagságnak csupán a fele fizet rendszeresen, a többiek nem. Tőlük a kasszák csak a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Idén az első félévben 367 millió forintot vontak így el a pénztárak, amire szükség is volt ahhoz, hogy működési szinten ne legyenek veszteségesek. Enélkül ugyanis 253 millió forintos mínusszal zárták volna az első félévet.

Ha az év hátralévő részében is negatívak maradnak a portfóliók, akkor jövőre a nem fizető tagság számláiról működési célú elvonást nem biztos, hogy végre tudnak hajtani az intézmények, ez pedig több száz millió forintos kiesést jelenthet a bevételeikben.