Több ezer magyar offshore cég köddé vált

Az offshore kifejezés sok különböző tevékenységet takarhat, a mostani elemzés a köznyelvben leginkább elterjedt jelenséget, az adóparadicsomokhoz köthető cégek számát vizsgáltuk.

Az adóparadicsomokhoz köthető hazai cégek valamikor a 2000-es évek elején kezdtek elszaporodni, amikor az adók optimalizálása és a tulajdonosi viszonyok elfedése egyre csábítóbb lehetőségként csillogott a vállalkozók eszközparkjában - mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal ezen országokhoz köthető tulajdonosok felülreprezentáltságát.

Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott és megközelített a hétezret az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat.

Jelenleg mintegy 3300 cég működik Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk. A közvetett - közzétett - tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva már 5000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.

Az offshore jellegű országok közül 10 ország adja az offshore cégek 90 százalékát, de talán a legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshal-szigetek igen erős szereplése. A földrajzi távolság és ezen területek lakossága finoman szólva is igen kérdésessé teszi az olyan erős gazdasági kapcsolatot, mint amelyre az ide köthető hazai cégszám enged következtetni - fogalmazott az Opten elemzője.

A csökkenő offshore-os cégszám azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy a rejtőzködés és az adóoptimalizálás is visszaszorult. A rejtőzködni vágyó vállalkozók is találhatnak mindig új megoldásokat. Ilyen gyakorlat lehet például az, ha az offshore érdekeltséghez vezető tulajdonosi láncban még egyéb országba bejegyzett vállalkozások is szerepelnek. Bár az EU-s szabályozás egyértelmű irányvonalai közé tartozik a cégnyilvántartások egységesítése, ezzel támogatva a hatósági intézmények működését, a teljes tulajdonosi transzparencia még egyelőre várat magára. Emellett a hazai gyakorlatban is vannak tulajdonosi szempontból kevésbé átlátható vállalkozási formák, mint például a részvénytársaságok vagy a tőkealapok - tette hozzá Pertics.

Az országban működő offshore cégek 36 százalékának főtevékenysége az ingatlanügyletek. Ez rendkívül magas érték, mivel a nem offshore cégeknél ez az arány csupán 8 százalék körül van. Az ingatlanügyletek mellett még sok a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó offshore vállalkozás is.