Ők kapják az államtól a milliókat - íme, a friss lista

A 2011-ben létrehozott, uniós forrásokkal dolgozó, állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. immár 45 magyar cégbe fektetett be mintegy 5 milliárd forintot. Állami tőkebefektetést a kockázati tőke magánpiacától eltérően nemcsak az induló vállalkozások kaphatnak - bár szakmai együttműködés létezik a Jeremie-alapokkal, ezért volt már arra példa, hogy egy cég átlépett az egyik programból a másikba -, így nem meglepő, hogy az elvárt hozamszint alacsonyabb a piacinál.

Míg a Jeremie-alapoknál nem ritka az akár 35-40 százalékos arány, addig az SZTA átlagosan 10-15 százalékos növekedést vár el. A két rendszer között fontos különbség az is, hogy amíg a magánszektor főképp a start upokat, az informatikai, illetve biotechnológia cégeket támogatja, addig az állami szervezet a hagyományos üzletágak felé is nyit. Portfóliójukban találunk fémipari, bútoripari vagy éppen a dizájn szektorban dolgozó vállalatokat is.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Van még pénz

Az SZTA összesen 14 milliárd forint forrással rendelkezik, amit 2015 végéig kell kiosztania. Pénz még van, így a tervek szerint az év végéig további 4 milliárd forint kerülhet a cégekhez, a támogatottak száma pedig akár 80-ra is felmehet. Fontos tudnivaló, hogy régiónként 2-2 milliárd forint áll a vállalatok rendelkezésére, így vannak olyan területek, például az Észak-Alföld ahol már "alig" maradt pénz, míg Észak-Magyarországon, a Nyugat- és Dél-Dunantúlon viszont a források közel fele még megvan. (lásd a táblázatot).

A legfrissebb hírek szerint az elmúlt hetekben számos vállalkozás átvilágítását zárta le az SZTA, és 19 társaság kapcsán döntött úgy, hogy összesen közel 3 milliárd forint tőkeforrást biztosít a számukra. Három vállalkozással - nevük egyelőre titok -, mintegy 400 millió forint értékben már a szerződéskötés is megtörtént.

Érdekesség, hogy bár szinte az összes támogatott cég nevét megkaptuk, volt köztük olyan, amelynél a szerződésben foglalt üzleti titokra hivatkozva nem adtak meg további részletet. Ilyen egy 2013-ban alapított, győri, pénzügyi közvetítéssel foglalkozó vállalat, amely rögtön az alapítás évében kapott 74 milliónyi tőkebefektetést az SZTA-tól.

Az alábbiakban három olyan, találomra kiválasztot céget mutatunk be, amely már kapott támogatást az állami szervezettől.

Jól mutat a mérlegben a kockázati tőke

Tavaly 52 milliós, idén újabb, 57,5 millió forintos tőkeemelést hajtott végre az állami befektetési alap a GRID CEE Zrt.-ben, amely közepes és nagyvállalatoknak nyújt működési folyamat- és szervezetfejlesztési, illetve projektmenedzsment szolgáltatásokat. A vállalkozást 2008-ban alapította Hendrich Balázs, aki jelenleg vezérigazgatója és többségi tulajdonosa a tanácsadónak (tulajdonostársai: Lányi András, Zsoldos Miklós).

A Céginfo.hu adatai szerint jól megy a cégnek, nettó árbevétele a 2010-es 208 millió forintról 2012-re 433 millióra nőtt, tavaly pedig 371 milliós bevételt ért el. Osztalékként az elmúlt két évben 20-20 millió forintot fizettek ki a tulajdonosoknak. Két leányvállalatuk van: az alapkezelő Ikon CEE Capital Zrt. és az oktatással, tanácsadással foglalkozó Talent Grid Kft.

A Grid CEE honlapján kevés céges referencia szerepel, főleg állami és önkormányzati megrendelők. Többek közt dolgoztak az MVM Zrt.-nek, a Mavir Zrt.-nek, a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek és az MMBF Földgáztároló Zrt.-nek. A vállalat februárban megnyerte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetfejlesztési közbeszerzését, nettó 12,6 millió forintért - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. Hendrich Balázs több cégben is megfordult már, jelenleg többek közt igazgatósági tag a pénzügyi tanácsadó UFS Group Holding Zrt.-nél és felügyelőbizottsági tag a Széchenyi Bank Zrt. többségi tulajdonában lévő Széchenyi Lízing Zrt.-ben.

(Jelmagyarázat: vastag nyíl - tulajdonos, vékony nyíl - cégjegyzésre jogosult, kettős nyíl - fb-tag, zöld nyíl - jogelőd)

A cég elérte azt a nagyságrendet, ahol szükség volt további tőkebefektetésekre - indokolta Hendrich Balázs, a GRID CEE Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, hogy miért fordultak az SZTA-hoz. Több magántőkealap-kezelőt is megkerestek, ám ezek túl sok kötöttséget szabtak feltételül, ráadásul a cég már 2008 óta működik és létszáma meghaladja a 25 főt is, ami sok magánbefektetőnek jelentett okot az elutasításra.

Bár a hitelfelvétel is felmerült, erről végül lemondtak, az SZTA ugyanis nem kér olyan egyedi biztosítékokat, amelyek alapkövetelmények a bankoknál. A kockázati tőkének az is előnye a hitellel szemben, hogy a vállalat mérlege "szebb". Így ugyanis tőkeágon erősödtek, ami a pályázatoknál is előnyt jelenthet - magyarázta az okokat Hendrich.

A cégbe immár két körben fektetett be az SZTA, közel 100 millió forintot. A pénzt főképp a magasan kvalifikált szakmai tudással rendelkező alkalmazottak számának bővítésére költötték, részben pedig olyan szoftverekre - és az azokat kiegészítő hardverekre -, amelyekkel el tudják látni a tanácsadói tevékenységüket.

A magán-egészségügybe is befektetett az állam

Az azonos cégcsoporthoz tartozó szegedi Szent Gellért Orvoscentrum Kft.-be és a budapesti Szent Gellért Svájci-Magyar Diagnosztikai Centrum Zrt.-be is befektet a Széchenyi Tőkealap. A szegedi magán-egészségügyi szolgáltató a 110 milliós tőkebefektetéssel eszközparkját és infrastruktúráját bővítheti, míg a szegedi klinika budapesti diagnosztikai központjának elindításához kapott 275 milliós támogatást - ebben a projektben az SZTA társbefektetőként vesz részt.

A Szent Gellért Orvoscentrum Kft. magánjáróbeteg-ellátást nyújt, tavaly 209 millió forint nettó árbevétel mellett 23,5 milliós adózott eredményt ért el.

A vállalkozások tisztségviselői és tulajdonosai körül jelentős céghálót látni, többek közt a Szent Gellért Svájci-Magyar Diagnosztikai Centrum Zrt. felügyelőbizottsági (fb) tagja Póda Jenő szegedi fideszes képviselő, aki a 2010-es kormányváltás óta fb-tag a szegedi önkormányzat IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-jében és az állami HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Nonprofit Zrt.-ben is. Bár a társaságot telefonon és e-mailen is kerestük, választ máig nem kaptunk kérdéseinkre.

(Jelmagyarázat: vastag nyíl - tulajdonos, vékony nyíl - cégjegyzésre jogosult, kettős nyíl - fb-tag, zöld nyíl - jogelőd)

Új vonalak a cipőtervezésben

Vágó Réka lábbelikészítésre létrehozott Pinka 2003 Kft.-jébe a cégadatok szerint tavaly novemberben szállt be tulajdonosként a SZTA. A jogelőd, azonos nevű bt.-jét 2003-ban alapította a cipőtervező, forgalma 2011-ben és 2012-ben nettó 6,5 millió forint körül volt. Az új, 500 ezres jegyzett tőkével alapított kft.-nek tavaly 874 ezer forint volt a nettó árbevétele. A jegyzett tőkét az SZTA belépésével novemberben emelték 7,5 millió forintra. A cipők mellett kiegészítőket, öveket és táskákat is gyártó cég tárgyi eszközeinek értéke tavaly év végén 4 millió, a forgóeszközöké 29,6 millió forint volt. A vállalkozás számára az SZTA 69,5 milliós befektetési támogatása jelentősnek mondható.

Közel háromnegyed évnyi tárgyalás után tavaly novemberben fektetett be a Széchenyi Tőkealap-Kezelő a REKAVAGO cipőmárkát jegyző Vágó Réka tervező cégébe, a Pinka 2003 Kft.-be. A divattervező 2003-ban a hazai piacon elsőként vágott bele egyedi megrendelésekre kényelmes, prémium kategóriás és exkluzív cipők készítésébe. 2005-től jelent meg a saját REKAVAGO  márkanév. A tőkebevonásra azért volt szükség, mert a cég az eddigi saját finanszírozásból, magától nem tudott volna nagyobbra nőni - mondta a Napi.hu érdeklődésére Vágó Réka.

Kifejezetten kockázati tőkében gondolkodtak, mivel a céljuknak megfelelő, vissza nem térítendő támogatást nem találtak, míg a hitel lehetősége fel sem merült. Azonnal az SZTA-t kerestük meg, és végül azért döntöttünk mellettük, mert az általuk nyújtott konstrukció felelt meg a leginkább a cégünk profiljának - mondta Vágó, aki szerint fontos volt, hogy számos területen szabad kezet kaptak. Továbbra is ő maradt a vezető, ő állíthatja össze a csapatot. Emellett, ha kell, akkor az üzleti modell kialakításában és egyéb üzleti kérdésekben szakmai segítséget kapnak.

(Jelmagyarázat: vastag nyíl - tulajdonos, vékony nyíl - cégjegyzésre jogosult, kettős nyíl - fb-tag, zöld nyíl - jogelőd)

A 69,5 millió forintos befektetésnek köszönhetően a Pinka 2003 Kft. úgy tudja bővíteni kínálatát, hogy a hazai terep után külföldön is sikeres lehet. Többek közt cél, hogy termékeik bekerüljenek a nagy amerikai áruházláncok kínálatába, de az ázsiai piacot is stratégiai fontosságúnak gondolják - tudtuk meg Vágótól. Arról nem nyilatkozott a divattervező, hogy mikor vásárolhatják ki a befektetőt, ám megemlítette, hogy a további terjeszkedés érdekében nem zárkóznának el a második körös befektetéstől.