Tavaly szeptemberben egy gyáli civil szervezet perében az Európai Bíróság Törvényszéke arról határozott, hogy az OLAF nem tagadhatja meg az egykor Tiborcz István társtulajdonában lévő Elios Zrt. által, európai uniós támogatással megvalósított közvilágítási projektek kapcsán folytatott ellenőrzés dokumentumainak kiadását.
Hazai és uniós jogvédő szervezetek kérték az Európai Bizottságot és az OLAF-ot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az ítéletet. Tóth Bertalan, az MSZP társelnök emiatt pert is indított az Európai Bizottság ellen. Most az OLAF elnöke arról tájékoztatta Ujhelyi István, hogy megküldték a vizsgálat iratait betekintésre az érdekelteknek.
Az uniós csalás elleni hivatal 2019-ben az Elios által megvalósított közvilágítási munkákkal kapcsolatban ,,súlyos szabálytalanságokat" és ,,összeférhetetlenséget" tárt fel a megvalósításra lefolytatott pályázatokkal kapcsolatban. A vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. A magyar hatóságok azonban egy évvel később sem találtak szabálytalanságokat, és végül a magyar kormány a költségvetésből fizette ki a projektek 13 milliárd forintos (36,3 millió eurós) költségét - írta a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet korábbi közleményében. (A szabálytalanságok miatt ezekre a projektekre végül nem adott pénzt az EU.)
A közvilágítási projekt egyik érintettje volt a Pest megyei Gyál, ahonnan a civil aktivista Homoki Andrea az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Az érintett ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez és kérte az OLAF-döntés hatályon kívül helyezését - írta az ügyről korábban a hvg.hu.
Az uniós bíróság megállapította, hogy főszabály szerint az OLAF valóban joggal hivatkozhat arra, hogy az adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Ugyanakkor a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok – jogsértés hiányában – nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben. Márpedig ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást.