A hírportálnak nyilatkozó neve elhallhatását kérő szakértő szerint a négymilliárdos vételár aprópénznek tekinthető, mivel ezzel csak a tulajdonosi hányad olyan egy kis részét tudnák megvásárolni, amellyel az állam nem szerezne döntő befolyást a pénzintézetben.
Az állam szempontjából azért érné meg az üzlet, mert így egy 1800 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségbe vásárolná be magát (ez mintegy négyszerese az OTP hálózatának), így minimális erőfeszítéssel országszerte elérhető lenne a hitelszűkétől szenvedő kis- és középvállalati kör, illetve a felvásárlással meg lehet úszni egy új bank alapításával járó kínlódást, ami a fiókhálózat kialakítása miatt nagyon pénz- és időigényes lenne. (Immár a nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait.)
Kemény tárgyalások várhatóak
Bár az állam által kínált ár nem magas, a fő vitatémát a tárgyalópartnerek között mégsem ez okozza, hanem bizonyos garanciák és kötelezettségvállalások körüli alkudozás jelentik - nyilatkozta az Indexnek egy, a folyamatot csak áttételesen ismerő banki szakember.
Az MFB ugyanis arra törekszik, hogy a szerződésben minél több olyan garanciát kapjon, ami minimalizálja a német részesedés megvásárlásával járó kockázatokat. Ezek különböző hitelekhez, szerződésekhez, az ügyfélállomány összetételéhez, a jövőbeni kilátásokhoz, perekhez és egyebekhez köthetők. A szakember szerint ezek a garanciák arra kellenek, hogy "ha a megvásárlás után csontvázak dőlnek ki a szekrényből, akkor ezt az eladó köteles legyen kompenzálni a zsebre rakott eladási árból."
A veszteségeket kerülnék el
Az Indexnek nyilatkozó, az ügyet ismerő szakemberek szerint a DZ eleinte nem tervezte eladni a részesedését, ám mivel a kedvezőtlen gazdasági környezetben nem tűnik profitábilisnak egy itteni befektetés, így akár úgy is értelmezhetik, hogy a kormány mentőövek dobott nekik. "Sok külföldi szívesen menne ebből a kiszámíthatatlan országból, ha az állam meg akarná venni a bankját" - erősítette ezt az indoklást az egyik Indexnek nyilatkozó forrás.
Van elrettentő példa is: a kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök többször is tárgyalt a német Bayerische Landesbank tulajdonában lévő MKB megvásárlásáról, ám az árban nem sikerült akkor megegyezni. Az adásvétel így meghiúsult, az MKB pedig hatalmas veszteségeket könyvelhetett el az elmúlt két évben.