A munkaadóknak lehetővé kell tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára – erre vonatkozóan tesz jogalkotási javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a Portfolio-nak nyilatkozva elmondta, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak.
A javaslat tartalmazná, hogy amennyiben a munkavállaló nem él az oltás lehetőségével, akkor adott esetben áthelyezhető lenne egy olyan pozícióba, ahol nem veszélyezteti a kollégákat és az ügyfeleket. Az MKIK elnöke szerint ez a szabályozás nemcsak egészségügyi szempontból indokolt, hanem a gazdasági logika is ezt diktálja: a vállalatvezetők tartanak ugyanis attól, hogy a járvány terjedése és helyi fertőzések miatt leáll a tevékenységük, ezt pedig nem engedhetik meg maguknak újra.
A MASZSZ közleményében hangsúlyozza: a szövetség elkötelezett híve annak, hogy megakadályozzunk egy újabb, esetleges drámai leállást. A gazdaság ismételt lebénulása ugyanis újabb munkanélküliségi hullámot indítana el, amit dolgozók tömegei már nem tudnának elviselni.
Azt azonban nem értik, hogy miért éppen Parragh László kezdeményezi a jogszabályt, amely szabad kezet adna a munkáltatóknak az oltások kötelezővé tételére. Ebből ugyanis az is következik, hogy aki nem hajlandó beoltatni magát a „főnök” utasítására, azt a jogszabályra hivatkozva egyszerűen ki lehessen rúgni a munkahelyéről. Kordás László, elnök szerint ezen a téren eddig nem is volt probléma – ezt Parragh július 20-ai nyilatkozatában is elismeri -, hiszen a helyi szakszervezetek segítségével szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról.
A legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg: aki vállalta az oltást, az például szabadnapot kapott, de egyéb megoldások is működnek. Kordás ezért felveti:
vajon nem éppen ezeket a pluszokat akarja-e az MKIK elnöke megspórolni a munkáltatóknak?
Márpedig úgy tűnik, ez lehet a cél – latolgat a MASZSZ elnöke.
Rengeteg kérdést kell tisztázni azon túl is, hogy egyáltalán szükség van-e jogszabályra – véli. Egyebek között nagyon fontos meghatározni, hogy milyen szempontok alapján döntheti el a munkáltató, milyen munkakörökre lesz kötelező az esetleges jogszabály alkalmazása. Mivel a szakszervezetek nem érzékeltek ezen a téren problémákat, Kordás úgy véli, egy esetleg mégis megszülető jogszabálynak mindenképpen a helyi kollektív megállapodásokat kell segítenie.
Az elnök ezért a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) valamint a az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását kezdeményezi.