Örvendezhetnek a nyugdíjpénztári tagok. A koronavírus-járvány miatt tavasszal elszenvedett veszteségeket ugyanis 2020 végére teljesen visszahozták a portfóliók - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett friss árfolyamadatokból. Pedig az első negyedév még nagyon rosszul alakult: 100 milliárd forintnál is nagyobb veszteséggel fordultak az önkéntes pénztári alapok, ami történelmi rekordnak számított.

A második negyedévben ennek a döntő részét azonban ledolgozták, az év végére pedig a teljes veszteség eltűnt, sőt a portfóliók fele pozitív reálhozammal zárta az esztendőt. Ez derül ki annak a nyolc pénztárnak az adataiból, amelyek naponta közlik a portfólióik árfolyamát. A legnagyobb pénztárak és a legnagyobb nyugdíjalapok 2020-as hozamai már hozzáférhetőek mind a pénztárak, mind az MNB honlapján.

Kapcsolódó

Sokan számíthatnak reálhozamra

A 2019-es év pompásan sikerült a pénztárak számára, összesen 133,8 milliárd forintos hozamot termeltek a portfóliók, ami átlagosan 9,84 százalékos nettó hozamot eredményezett a jegybank adatai szerint. A magas kockázatot vállaló alapok teljesítménye lett a legjobb, ezek között volt olyan, amelyik 20 százalékosnál is jobb eredményt ért el.

Tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány kirobbanása után ez az eredmény néhány hét alatt füstbe ment, éppen ugyanazok az alapok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, amelyek 2019-ben remekeltek. Később viszont fordult a kocka, már a második negyedévben sok alap visszahozta a veszteségek nagy részét, ősszel pedig, novemberben és decemberben a világ tőzsdéivel együtt tovább emelkedtek a pénztári árfolyamok.

A legalább 40 százaléknyi hazai és nemzetközi részvényeket tartalmazó növekedési és dinamikus portfóliók árfolyama jellemzően 3-10 százalékot emelkedett, ami azt jelenti, hogy az alapok jelentős része reálhozamot termelt 2020-ban, túlteljesítve a 2,7 százalékos inflációt.

A zöld téma a pénztáraknál is nyerőnek bizonyult

A környezetvédelmi témájú befektetések tavaly is sokkal jobban teljesítettek az eszközök többségénél. A nyugdíjpénztári tagok közül is azok jártak a legjobban, akik a környezetvédelmi témákban hittek. Az egyik pénztár klímaváltozás tematikájú alapjának az árfolyama több mint 26 százalékot emelkedett 2020-ban. A téma egyre népszerűbbé válik a nyugdíjpénztárak körében, július 1-jén indult el egy másik pénztárnál egy ESG (environmental, social, governance - fenntartható környezetvédelem, társadalom, vezetés) témájú portfólió, amely hozama fél év alatt több mint 10 százalékot emelkedett.

A szakértői vagy abszolút hozamú alapok is megjelentek a nyugdíjpénztárak kínálatában, és nem teljesítettek rosszul, árfolyam-emelkedésük felvette a versenyt a növekedési portfóliókéval.

A kormányzat és a jegybank is támogatná a zöld befektetéseket, és a pénztárak is valószínűleg szívesen indítanának még több ilyen alapot. Nehezíti viszont a helyzetet az, hogy eközben egy régi, még 1997-ben készült kormányrendeletnek is meg kell felelniük. Ez a kormányrendelet különféle limiteket szab a befektetések mértékére és azok költségeire is. Egyelőre az ESG-minősítésű alapok száma Magyarországon alacsony, bár a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) nemrég bevezette ezt a kategóriát is az alapokra. Most azonban még egy kézen meg lehet számolni a Bamosz által minősített alapokat, ennyiből pedig nem tudnak az intézmények a jogszabályoknak is megfelelő ESG-s nyugdíjalapot indítani.

Emellett az is nehézséget okozhat, hogy a pénztáraknál limitálva van, mennyi lehet a vagyonkezelési költség. Ha pedig egy ilyen, ESG-szempontok alapján összeállított alapnál a kezelési költség meghaladja a jogszabályban megszabott szintet, akkor hiába szeretnék az intézmények megvásárolni, meg van kötve a kezük.

Hosszú távon meggyőző teljesítmény

Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek hozamát azonban nem egy-két év alapján célszerű megítélni, hiszen ezek alapvetően hosszú távú megtakarítások. A teljesítményük viszont évtizedes, sőt hosszabb távon nézve is meggyőző az eddigiek alapján, annak ellenére, hogy 2008-2009-ben egy hatalmas hitelválság volt, amely világszerte megrendítette a piacokat.

Önkéntes nyugdíjpénztárak hosszú távú teljesítménye (2019)
Táv
Nettó évesített hozamReálhozam évente
10 éves6,68%4,11%
15 éves6,45%2,97%
Forrás: MNB


Ezek alapján összességében elmondható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 3-4 százalékos infláció fölötti hozamot értek el hosszú távon, vagyis a befizetett tagdíjak tartják, sőt folyamatosan növelik az értéküket.

Újdonság, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak teljes költségmutatójának (TKMNYP) bevezetésével 2020. február 28-tól az MNB honlapján keresztül bárki számára összehasonlíthatóvá váltak az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei. A TKMNYP értékek 0,19-2,52 százalék között mozognak, átlagosan 1,1 százaléknyi átlagértéket jelez ez a mutatószám.

Alacsonyabb költségek, élesebb verseny

A tagok legnagyobb része azonban nem a magas kockázatú, hanem közepes kockázatú, úgynevezett kiegyensúlyozott alapban tartja a megtakarításait. Ezek közül kettő pénztár kivételével mindegyik legalább 3 százalékos nettó hozamot ért el, a legjobb alapok 6 százalékosnál is magasabb nettó hozammal zárták 2020-at, vagyis a tagok pénze megőrizte az értékét az alapokban. (A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete.)

A naponta árfolyamot közlő alacsony kockázatot vállaló portfóliók nettó hozama is kivétel nélkül pozitív volt tavaly, de egy-két kivételtől eltekintve 1 százalék körül vagy az alatt alakult. Ezek a portfóliók mivel szinte teljes mértékben hazai pénzpiaci eszközökre támaszkodnak, eleve olyan beállítottságúak, hogy rövidebb távon is stabilan tudjanak kamatot produkálni, így ez az alacsony hozamösszeg sem tudható be a tavalyi év alacsony kamatkörnyezetének, ezek az alapok ugyanis már évek óta így teljesítenek, természetüknél fogva nem képesek kitermelni a reálhozamot.

Az évente elért 6-7 százalékos nagyságrendű nettó hozamokat összevetve az 1-2 százalékos költségszinttel is jól látszik, hogy a pénztárak képesek hosszú távon infláció feletti megtérülést biztosítani a tagok számára - hívja fel a figyelmet az MNB. A jegybank arra számít, hogy az alacsony költségszintnek és a hosszú távú befektetési eredménynek köszönhetően élesedik majd a költségverseny a pénztári és a biztosítási szektorban. Ez középtávon a mainál még kedvezőbb nyugdíjcélú megtakarítási termékeket jelenthet az ügyfeleknek.

A pénztárak költségeit nem az idén kezdték el mérni, a felügyelet évtizedek óta követi már az intézményeknél a díjterhelést, és az adatok azt mutatják, eddig folyamatos volt a költségszint csökkenése. Az úgynevezett díjterhelési mutató egy olyan egységes mutatószám, amely segítségével a tagokat éves szinten terhelő, a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont díj megjeleníthető. Ennek a mértéke a 2002-2019 közötti időszakban 1,66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0,75 százalékosra csökkent.

2018-ban vezette be az MNB az úgynevezett korrigált díjterhelési mutatót, amely már nem a teljes nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által felhalmozott hipotetikus, átlagos vagyontömeghez viszonyítja a díjterhelést. Ez a mutató is tendenciózusan csökken, több mint 30 százalékkal esett a mértéke 2002 óta.

A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta