"A lengyelekkel közös volt a huszadik századi szenvedéstörténetünk. De most együtt készülünk hajdani nagyságunk megismétlésére, a közép-európai reneszánszra" - mondta el beszéde elején Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartott állami megemlékezésen, amelyen részt vett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is. Utóbbi rövid kiállásában csak az ezeréves magyar-lengyel barátságról beszélt, ami kitartott 171 éve és 1956-ban is, és szerinte most is vállvetve küzd a két ország a jobb európai jövőért.

Orbán ennek kapcsán dicsérte lengyel barátainkat: felhozta, hogy nekik köszönhetjük a kommunizmust megroppantó Szolidaritás mozgalmat, de az ő fiúk II. János Pál pápa is. Még annyit üzent kollégájának a testvériségről, hogy "amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, bennünket, magyarokat is támadnak".

Kapcsolódó

Viszont innentől kevésbé kapott hangsúlyos szerepet a közelgő EP-választás és az Európai Unió, mint az elmúlt napok közéleti eseményei alapján várni lehetett. A beszéde vége felé tért csak ki rá, hogy új erős vezetőket akar látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda, ahol szükség van rá, ahol a probléma van. Utóbbi kitekintése a migrációra csak annyi kiegészítéssel párosult, hogy szerinte a "migrációs inváziót" Magyarország állította meg a déli határokon, mert meggyőződése, hogy "a keresztény kultúra megvédése nélkül nem lesz Európa az embereké".

Az EP-választások kapcsán azt is elmondta Orbán, hogy a céljuk az, hogy "véget vethessünk az Európai Egyesült Államok lázálmának, hogy Európa az európaiaké legyen." Szerinte ugyanis ez a szabadság feladásával járna, mert a magyarok egyszerű dolgokat akarnak: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat és munkát, amelynek értelme, gyümölcse és haszna van, márpedig egy birodalomban - szerinte - ez elveszne.

"Keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, és nem lesz Európa az európaiaké, egy liberális európai birodalomban mind elveszítjük szabadságunkat" - fogalmazott Orbán, aki szerint nem véletlen, hogy a magyar alaptörvény elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, valamint azért is része, mert őseink saját belátásukból választották a kereszténységet.

Beszéde hosszabb részét tette ki ezúttal az 1848-49-es szabadságharc: ebben pedig a leghangsúlyosabb az volt, hogy a magyarok mindig ragaszkodtak a szabadságukhoz. Arról is beszélt, hogy persze van elnyomatás, amikor az ember veszít, de az "igazság akkor is igazság marad".

Az Egyesült Államok nagykövete, David B. Cornstein is ellátogatott az állami ünnepségre, azonban az Index beszámolója szerint csak a lengyel miniszterelnököt hallgatta meg, Orbán beszéde előtt távozott konvojával.

Csütörtök este már megjelent Orbán Viktor levele, melyet a világ magyarságának címzett.