"Elvették a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatási rendszert, kétszeresése-háromszorosára emelték az árakat, éveket vettek e az emberek életéből, a végén pedig csődbe vitték az országot" - értekezett a kormányfő a kérdezz-felek stílusú nyilatkozatában a rádióban, amikor az őszödi beszéd kiszivárgásának évfordulója volt a nyitótéma. Szerinte ennek még mindig erős következményei vannak a magyar politikában és "dermesztő" volt a hatása 2006-ban, amikor aztán a rendőrség erőszakosan verte le a tüntetéseket. Viszont ezután rátért arra, hogy az elvett támogatásokat a mostani kormány igyekezett visszaadni és a rezsicsökkentés levitték az akkor megdrágult gáz árát.

Ezt követően az interjúban rátértek a nemzeti konzultáció eredményeire, annak szerepére és az abból levezethető intézkedésekre. Orbán szerint ez egy fontos eleme a kormány döntéshozatalának, mert így meghallják a nép szavát, és tudja, mit akarnak a magyarok, ha Brüsszelben tárgyal a többi tagállam vezetőjével. "A járványok és a migrációk korát fogjuk élni" - jelentette ki, és úgy látja a válaszok alapján, hogy ezért fontos, hogy legyen saját magyar vakcinagyár, valamint hogy a családok helyzetén is változtassanak. A konzultáció eredményeivel indokolta, hogy a kormány már tárgyal a bruttó 200 ezer forintra történő minimálbéremelésről, de a hitelmoratórium szabályait is ezért írták át, hosszabbították azt meg.

Kapcsolódó

Szerinte Varga Mihály pénzügyminiszterrel együttműködve minden lehetőség adott ahhoz, hogy az éves GDP-növekedés meghaladja az 5,5 százalékot, ami után visszatéríthetik a családosok szja-befizetéseit, ahogy azt korábban megígérték. "Akkor szép évünk lesz 2022-ben" - mondta ennek kapcsán Orbán Viktor.

A következő téma az EU-s támogatások és az ország gazdasági helyzete volt, amit a miniszterelnök onnan indított, hogy az I. világháború után Trianonnal elvették Magyarország nyersanyagait, így "csak munkából lesz itt pénz". Majd arról beszélt, hogy az uniós források révén több pénz jön támogatásként az országba, mint amennyit Magyarország a közös kasszába befizet. Viszont úgy látja, hogy a mérleg így is negatív annak fényében, hogy a "nyugati cégek kiviszik a profitot", ami több mint a támogatásokból befolyó összeg. Orbán ebből azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországnak nem a fejlesztési források miatt fontos "Brüsszel", hanem mert piachoz jut az ország. Vélhetően a helyreállítási alap (RFF) közös hitelfelvételi részére utalva arról beszélt, hogy az újjáépítési források hitelt jelentenek, tehát azokat vissza is kell fizetni. (Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az RFF-ből csak a vissza nem térítendő forrásokat hívta, ezek megelőlegezésére az Államadósság Kezelő Központ a héten dollár- és eurókötvényeket bocsátott ki, amik így magyar szempontból hitellé váltak.)

Ezt követően rátért a járványhelyzetre: "A harmadik oltás jobb ha van, mintha nincs" - foglalta össze álláspontját, majd jelezte, hogy a karanténok bevezetése és a maszk nem oldja meg a problémánkat, az oltás az egyetlen megoldás. Szerinte mindenkinek be kell oltatnia magát, aki nem így tesz, az hazardírozik az egészségével. A veszélyhelyzet meghosszabbítását Orbán Viktor azzal indokolta, hogy így gyorsabb cselekvési képességre van lehetősége a kormánynak, ha jönne a negyedik hullám. De a kötelező oltást nem tartja jó megoldásnak.