Az előzetes eredményeket megerősítve jelentős széngázpotenciálról számolt be az ausztrál Wildhorse Energy megvalósíthatósági tanulmánya a mecseki szénmezők föld alatti elgázosítási (UCG) lehetőségeiről.

Két fázisban épülhet a projekt

Kapcsolódó

A tanulmány egy összesen 400 megawatt feletti kapacitású energiatermelő projekt megalapozását szolgálja, amelynek első lépcsője a tervek szerint egy 130 megawatt kapacitású bemutató üzem, illetve egy erre települő 61 megawattos kombinált gázciklusú erőmű. A társaság úgy számol, hogy mindkét egység 2014 negyedik negyedévében kezdheti meg működését. A fejlesztések második szakasza egy nagyobb léptékű, 130 megawattos erőmű lehet, az első fázis kiépítését követően. A Wildhorse az első UCG-üzemet a Pécstől északnyugatra található Váralja régiójában hozná létre, az első kör finanszírozásáról, kereskedelmi helyzetéről és stratégiai partnerek bevonásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány készítése várhatóan még idén áprilisban elindul és a jövő év elejére el is készülhet.

 

Az uránért is indul a Wildhorse

A Wildhorse a tőkebevonással előmozdítaná a magyar hatóságokkal - ugyancsak a Mecsekben folytatott - urániumprojektet is. (Amint arról a Napi Gazdaság beszámolt, a Wildhorse 2012 elején kötött együttműködési megállapodást a magyar állami tulajdonú Mecsek-Öko Zrt. és Mecsekérc Zrt. a mecseki uránbányászat beindítása érdekében. A megállapodás értelmében a közeljövőben egy közös vállalatot hoznak létre, ennek keretén belül egyesítenék a Wildhorse 42,9 négyzetkilométeres területre szóló, illetve a magyar vállalat 19,6 négyzetkilométeres területre szóló kitermelési jogosultságát (előbbi 38,5, utóbbi pedig mintegy 10 millió tonna kitermelésére szól). Matt Swinney, a Wildhorse Energy ügyvezető igazgatója szerint az urán jelenlegi világpiaci ára − amely több mint ötszöröse a bánya 1997-es bezárásakor érvényesnek − megfelelő alapot ad a nagyszabású projekt tervezésének. A társaság szerint a mecseki Európa egyik legnagyobb urániumprojektjének számíthat.)

Közel nyolcvanmilliárdba kerülhet a fejlesztés

Az első fázisban felépített demonstárciós célú erőművet a tervek szerint 6-12 hónapos időszak után egy stratégiai partnernek értékesíti majd a Wildhorse, amely a széngáz-kitermelést azonban a saját kezében tartaná. A később megvalósítandó nagyobb üzem sorsáról azonban nem szól a társaság közlése. A kutatási eredmények alapján a mecseki szénkészletek kitermelési potenciálja jelentős: a becslések szerint 1-1,25 milliárd (billion) tonna, tonnánként 18,8-29,3 gigajoule közötti energiatartalmú tüzelőanyag áll rendelkezésre. Az ausztrál nyersanyagipari bizottság (Australasian Joint Ore Reserves Committee; JORC) következtetései szerint a Mecsekben mintegy 383 millió tonna szén található.

A korábbi elemzések szerint a fejlesztések első és második szakasza 104, illetve 153 millió euróba kerülhet, a teljes program mintegy 260 millió eurós beruházása így összesen 76 milliárd forintos ráfordítást jelenthet (a számítások bizonytalansága a tanulmány szerint összességében 14 százalék). Az összegen belül az első és második fázis UCG-beruházásai 89, illetve 153, a erőművi fejlesztések pedig 104 és 153 millió eurót jelenthetnek. A társaság szerint az, hogy a leendő erőmű direkt összeköttetéssel rendelkezik majd a széngázkitermelés felé, önmagában 4-6 százalékkal alacsonyabb tüzelőanyagár-bázist jelenthet a szállítási költségek alapján.

 

Kétmilliárdos tőkebevonásra készül a vállalat

A Wildhorse 5,6 millió fontos (mintegy kétmilliárd forintos) tőkebevonásra készül részvénykibocsátással a mecseki UCG-projektje bankképes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Az új részvényeket darabonként 5 pennys árfolyamon bocsátják ki a társaság közlése szerint; a Wildhorse igazgatói 900 ezer papírt jegyezhetnek, míg a jelenlegi részvényesek körülbelül 9700 font (15 ezer ausztrál dollár) értékig jegyezhetnek a papírokból.

Régiós terjeszkedés a cél

A két fázis együttesen évi mintegy 880 ezer tonna felhasználást teszi majd lehetővé, ami 25 éves élettartammal számolva 22 millió tonnát jelent - a terület 185 millió tonnás készletéből. A kutatások eredményei mérföldkövet jelenthetnek az UCG-technlógia kelet-közép-európai régiós felhasználásában, alternatívát teremtve a gázimporton alapuló energiatermelő kapacitások egyre magasabb költségeivel - fogalmazott a közlemény szerint Matt Swinney, a társaság vezetője. A Wildhorse a magyarországi eredmények alapján várhatóan más régiós országokban is indít hasonló projekteket.

 

Más ausztrál cég is érdeklődik

Magyarországi szénbányászatba fogna az ausztrál ECSI is, a társaság közlése szerint a Mutual Wide-dal kötendő formális megállapodás alapján folyamatban van a hét kutatási engedélyt birtokló magyar Synclean Resources kft. részvényeire vonatkozó opció megszerzése a Synclean Energy-től, a társaság anyacégétől. Az ausztrál vállalat szerint valamivel több mint 8 millió dolláros tranzakcióról lehet szó.

 

A gázfüggőséget csökkentenék

A Wildhorse elemzése szerint a magyarországi piac megfelelő potenciállal rendelkezik a széngáz szempontjából, az UCG tisztaszén technológiaként illeszkedik a Magyarország energiastratégiájához, mint tiszta, hatékony és saját energiaforrás. A cég felidézi, az energiastratégia a következő 20-30 évben 2-3 ezer megawatt teljesítményű gázos erőmű telepítésével számol, amelyek a különböző forgatókönyvek alapján az energiaigény 37-52 százalékát elégíthetik majd ki. Az egységek működtetése összesen 3-5 milliárd köbméter földgázt igényel - a társaság várakozásai szerint a széngáz az importfüggőség csökkentéséhez is hozzájárulhat. A vállalat egyúttal stratégiai partnert is keres a bankképes tanulmány elkészítéséhez, illetve jogosítványokért folyamodik az UCG-eljárás közép-európai kiterjesztéséért. A márciusban elkészült előzetes megvalósíthatósági tanulmány szerint a gazdasági és technikai feltételek adottak ahhoz, hogy az UCG-technológiával a kelet-közép-európa földgázüzemű erőművek számára szintézisgázt állítsanak elő.

 

Mit jelent az UCG?

A Magyarországon található szén viszonylag alacsony fűtőértékű, magas hamu és kéntartalommal - ez azonban az UCG-kitermelés szempontjából nem jelent problémát. Az UCG egy helyben végzett eljárás, amely során a szenet gázzá alakítják át. Az itthon eddig nem alkalmazott technológia lényege, hogy a külszínről mélyített fúrásokkal először felderítik a szénvagyon elhelyezkedését, nagyságát, majd ugyancsak mélyfúrásokon keresztül forró gőzt és oxigént juttatnak a mélybe a szén hevítésére, meggyújtására. Az így keletkező fűtőanyag, a légnemű széngáz a fúrólyukakon, csővezetéken keresztül jön a felszínre. A terméket kombinált ciklusú gázturbinás erőművekben lehet eltüzelni, a hagyományos szénerőművekét meghaladó hatékonysággal - ráadásul az UCG kitermelés költségei nem magasabbak érdemben a hagyományos bányászaténál.