Ez óriási változás a tavalyi hasonló időszakban összehozott 294,1 milliárd forintos mínusszal szemben - igaz az utóbbi fő oka a 2015-ben lezajlott elszámolás és forintosítás miatti céltartalékolás volt. (A múlt év egészében a 486,0 milliárdos volt az auditált veszteség.) Egyelőre nem látszik azonban, hogy ez a folyamat mennyiben bizonyul tartósnak a következő években. Több komoly bizonytalansági tényező is van ugyanis:
- az MNB már jelezte, hogy az nhp kivezetésén gondolkodik
- a lakossági hitelpiac egyelőre zsugorodik
- még nagy leírások jöhetnek a bedőlt hitelek miatt
- bizonytalan a MARK Zrt. indulása és árazása
- a banküzemi költségek nem csökkenthetők a végtelenségig
- a brókerbotrányok nyomán bizonytalan, mennyire nő a befizetési kötelezettség az OBA-ba, a Bevába és a Quaestor Alapba.
A most megjelent statisztika szerint a hitelintézetek kamatbevétele idén az első hat hónapban - nem függetlenül az egyre alacsonyabbra szálló alapkamat miatt - 12,2 százalékkal visszaesett, míg a kamatráfordítások csupán 1 százalékkal mérséklődtek 2014-hez viszonyítva. Így a június végi kamateredmény 20,7 százalékkal kisebb lett. Ezt némiképp ellensúlyozta viszont a jutalékeredmény 7 százalékos növekedése. A hitelintézetek működési költségeiket csupán 0,5 százalékkal tudták mérsékelni egy év alatt.
Megnevezés | 2014 | 2015 |
Kamateredmény | 480,3 | 380,7 |
Nem kamateredmény | 52,0 | 92,2 |
- ebből jutalékeredmény | 221,1 | 236,6 |
- egyéb nem kamateredmény | -295,4 | -237,8 |
- ebből: ráfordítások terhére elszámolt adók (tranzakciós illetékkel) | 96,7 | 104,6 |
Működési költségek | 336,1 | 334,4 |
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása | -468,0 | 547,1 |
Rendkívüli eredmény | -22,3 | -530,6 |
Adózás előtti eredmény | -294,1 | 155,0 |
Forrás: MNB |
A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015 második negyedévben 1,4 százalékkal nőtt, így 2015. június végén 32 777,9 milliárd Ft-ot tett ki. A hitelek bruttó állománya csupán 1 százalékkal növekedett, a növekedés a központi kormányzat, illetve a hitelintézetek hitelállománya növekedésének az eredménye, a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya egyaránt csökkent. A félévben a lakosság bruttó devizahitel állománya 94 százalékkal, 211,4 milliárd forintra csökkent.
Csak átmenetileg javultak a számok
A lakosság bruttó devizahitel állománya tovább csökkent. Elsősorban az elszámolás és forintosítás hatására a lakosság 2014 végén fennálló 3533,8 milliárd forint bruttó devizatartozása március végére 287,0 milliárdra csökkent, amely a második negyedévben tovább mérséklődött 211,4 milliárd forintra.
Rossz hír viszont, hogy a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a 2014 végi 19.4 százalékról 2015 március végére a lakossági szektorban 16,1 százalékra esett, ám június végére már 16,6 százalékra növekedett. Ezen belül a késedelmes forinthitelek aránya a 2014 végi 14,4 százalékról márciusban 15,6 százalékra, majd júniusban 16,5 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás csak az elszámolás és forintosítás egyszeri hatásának volt köszönhető, de nem bizonyult hosszú távon fenntarthatónak - állapította meg a jegybank.
A forintosítás után megmaradt lakossági devizahiteleken (211,4 milliárd forint) belül a 90 napon túl késedelmes devizahitelek arány viszont 26,2 százalékról 18,5 százalékra mérséklődött.
A késedelmes vállalati hitelek aránya a második negyedévben kissé, 13,7 százalékról 13,9-ra nőtt, mivel a késedelmes állomány kisebb mértékben csökkent, mint a teljes. A vállalati devizahitelek minősége romlott (0,7 százalékponttal, 14,8 százalékra), a míg forinthitelé javult (fél százalékponttal, 13 százalékra).
Bármit csinálnak, nem fizetnek
A bankok nehézségeit jelzi, hogy a sok átstrukturálás ellenére sok hitel továbbra is elmarad a törlesztéssel.(átstrukturálás : az adós vagy a pénzügyi intézmény kezdeményezésére, a szerződés módosításával a hitel újratárgyalása, átütemezése, átalakítása - a szerk.). E hitelek háromnegyede projekthitel.
Az MNB adatai szerint az átstrukturált hitelállomány az idei második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent ugyanis és így a teljes hitelállományon belüli aránya 16-ról 15,5 százalékra mérséklődött. Az átstrukturált hitelállományban azonban az újra késedelmes hitelek aránya a március végi 35,4-ről június végére 42,2 százalékra emelkedett, amely már meghaladja a 2014 végi 41 százalékot is.
Megnevezés | Állomány (2015. jún. 30.) | Negyedéves változás (%) | Féléves változás (%) | 2014. dec. 31. (megoszlás, %) | 2015. már. 31. (megoszlás, %) | 2015. jún. 30. (megoszlás, %) |
Hitelállomány összesen (bruttó értéken) | 17 070,4 | -3,8 | 1,0 | 0 | 0 | 0 |
Átstrukturált hitelek | 2 639,3 | -11,1 | -2,4 | 100,0 | 100,0 | 100,0 |
- ebből: késedelmes | 1 114,6 | -8,5 | 16,5 | 41,0 | 35,4 | 42,2 |
90 napon belül | 456,2 | 7,2 | 50,5 | 14,3 | 11,2 | 17,3 |
90 napon túl | 658,4 | -17,0 | 0,8 | 26,7 | 24,1 | 24,9 |
Forrás: MNB |